„Másnak tűnt hetven éve föld meg égbolt / és a jövendő sok millió év volt,” Másnak tűnt, mondja Faludy, s mi is feltehetjük a kérdést: másnak tűnt? Ezen a héten a műveiben örök kérdéseket feszegető Faludy Györgyre emlékezünk.
Faludy György a magyar irodalom és közélet egyik kimagasló személyisége volt, nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, az Erotikus versek, a Jegyzetek a kor margójára vagy A Pokol tornácán. 1938-ban, felismerve, merre tart a lassan fasizálódó ország, Franciaországba emigrált. Onnan a német megszállás után Marokkóba menekült, majd 1941-ben áthajózott az Egyesült Államokba. A II. világháború után hazatért Magyarországra. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a recski munkatáborba vitték. A tábor felszámolása után 1953-ban szabadult ki.
Az 1956-os forradalom után ismét az emigrációt választotta. Londonban, Firenzében, majd Máltán élt, később Torontóba költözött. Az 1989-es rendszerváltás után jött vissza Magyarországra. Faludy 1910. szeptember 22-én született Budapesten, ezen a héten rá emlékezünk.
FALUDY GYÖRGY: MÁSNAK TŰNT
Másnak tűnt hetven éve föld meg égbolt
és a jövendő sok millió év volt,
meg boldogság, mert bíztunk mindahányan
a technikában és a tudományban.
Új gyógyszer jött annak, ki kórral küzdött,
telefonok szóltak mint éji tücskök,
meleg víz folyt, gáz égett házainkban,
villám helyett kigyúlt az ezüst villany,
színházak, mozik nyíltak és az élet
elviselhetőbb, a nyomor enyhébb lett,
de én még várakoztam, mi a vége.
Mint annyian, apám is azt ígérte:
még negyven év és gyönyörű lesz minden,
mihelyt elpusztul Sztálin meg a Hitler.
(Budapest, 1996)
