„Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég / s az újszülött rügyező ágakkal / lángot rak a fázó homlokok mögé.” A karácsonyi ünnepek alkalmából József Attila szívszorítóan szép versével köszöntünk mindenkit.
József Attila szeretetéhsége egész életében jelen volt. Gyermekkori traumái, csalódásai miatt mértéktelenül nagy szeretetvágy fejlődött ki benne. Felnőve, a szeretet és a szerelem amúgy is egybetartozó fogalma összekeveredett benne. Hisz az ember megválthatóságában: „a lombok meghaltak, de született egy ember,”És abban is hisz, hogy valaki vigyáz ránk: „Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég / s az újszülött rügyező ágakkal / lángot rak a fázó homlokok mögé.”
JÓZSEF ATTILA: KARÁCSONY
Legalább húsz fok hideg van,
szelek és emberek énekelnek,
a lombok meghaltak, de született egy ember,
meleg magvető hitünkről
komolyan gondolkodnak a földek,
az uccák biztos szerelemmel
siető szíveket vezetnek,
csak a szomorú szeretet latolgatja,
hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot,
fa nélkül is befűl az emberektől
de hová teszik majd a muskátlikat?
Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég
s az újszülött rügyező ágakkal
lángot rak a fázó homlokok mögé.
(1923. dec.)
