„Vándor kedved / meddig éled? / Játszanék már / újra véled.” Ezen a héten a 121 éve született Tamkó Sirató Károly jól ismert versét ajánljuk.
Tamkó Sirató Károly elsősorban gyermekversei révén vált ismertté, ám sok nyelven beszélő, rendkívül sokoldalú alkotó volt. Költészetére hatott Ady Endre életműve, ugyanakkor bátran kísérletezett a dadaizmus és az avantgárd formanyelvével, s ebben a modern, játékos világban alakította ki saját, jól felismerhető hangját.
A magyar gyermeklíra megújítói közé tartozik: a hagyományosan kötött műfajt új témákkal, formákkal és szemlélettel gazdagította. Versei különösen a hetvenes évektől váltak széles körben ismertté, mesterien megformált rímviláguk és zenei lüktetésük révén. Számos költeményét – többek között a Börönd Ödönt, a Pinty és Pontyt, a Szélkiáltót vagy a Tengereczki Pált – a Kaláka együttes megzenésítése tette maradandó élménnyé nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is. Munkásságának hatása az absztrakt geometrikus művészethez kapcsolódó MADI mozgalomban is kimutatható, és tetten érhető több kortárs költő, például Petőcz András vagy Szombathy Bálint életművében.
A Tengerecki hazaszáll túlmutat a klasszikus gyermekvers keretein: az elvágyódás és a kaland öröme mellett a hazatalálás, a várakozás és a megérkezés felszabadító élményét is megfogalmazza – játékosan, mégis mélyen emberi módon.
Tamkó Sirató Károly magyar 1905. január 26-án Újvidéken született és 1980. január 1-jén hunyt el Budapesten.
TAMKÓ SIRATÓ KÁROLY: TENGERECKI HAZASZÁLL
Szil,
szál,
szalmaszál!
Merre jár a Pál?
Tenger szélén?
Hegyek élén?
Havas sziklák
meredélyén?
Hol bolyong
a messzivágyó,
tűzhegyjáró,
felhőszálló
Tengerecki Pál?
Hol a Bajkál halat dajkál,
kis pej lován ott poroszkál.
Hol porzik a nagy zuhatag,
arany szitakötőt itat.
Megfújja fény-trombitáját,
felölti neon-ruháját.
Viharcsónak legelején
száll a tűztenger tetején.
Göncölszekér útját rója
ezüstszínű űrhajója.
Varázsdallal, muzsikával
harcot vív a Fagykirállyal.
Siklik villanyfelhők szélén,
kóborol a tenger mélyén.
Szil,
szál,
szalmaszál!
Gyere haza, Pál!
Vándor kedved
meddig éled?
Játszanék már
újra véled.
Messzeségből
hozzám térj meg!
Tőlem többé
el ne tévedj,
ecki,
becki,
tengerecki,
Tengerecki Pál!
