Wolfgang Amadeus Mozart, minden idők egyik legnagyobb komponistája minden műfajban alkotott, operái közül a leghíresebb az Idomeneo, a Szöktetés a szerájból, a Figaro házassága, a Don Giovanni, a Cosi fan tutte, A varázsfuvola.
Wolfgang Amadeus Mozart szülei hetedik és utolsó gyermekeként 1756. január 27-én született Salzburgban. A kivételes hallású kisfiú első zenei leckéit zenész apjától vette, akinek Európai hírű volt hegedűiskolája. A kis Mozart előbb olvasott kottát, mint betűket, ötévesen már komponált és koncertezett. Apja szinte egész Európában felléptette nővérével, Nannerllel együtt (a komponista végül életének több mint harmadát töltötte úton).
A csodagyerek a legfelsőbb körökbe is bejáratos lett, fellépett Mária Terézia császárnő előtt; egy alkalommal megígérte a kis Marie Antoinette-nek, hogy ha felnő, feleségül veszi, mert a császárlány segített neki felkelni, amikor elcsúszott a fényezett parketten.
Párizsban XV. Lajos, Londonban III. György király, Németországban a későbbi költőfejedelem, Johann Wolfgang von Goethe előtt lépett fel, játszott négykezest Johann Christoph Bachhal és Joseph Haydnnal, találkozott Farinellivel, a legendás kasztrálttal. II. József kérésére írta a Szöktetés a szerájból, II. Lipót koronázására a Titusz kegyelme című operáját.
1782-ben vette el bécsi szállásadója kisebb lányát, Constanze Webert. Bár sokat keresett, mindig pénzszűkében volt – nemcsak a férje zsenijét megérteni képtelen, szórakozásokat kedvelő asszony költekezése miatt, hanem maga Mozart sem tudott bánni a pénzzel, és szenvedélyes biliárdjátékos is volt.
Elképesztő termékenységgel ontotta a remekműveket: minden műfajban alkotott, operái közül a leghíresebb az Idomeneo, a Szöktetés a szerájból, a Figaro házassága, a Don Giovanni, a Cosi fan tutte, A varázsfuvola. Utolsó alkotása a Requiem, amelyet a „titokzatos feketeköpenyes” Franz Walsegg gróf rendelt meg tőle. A zeneszerző kezéből kihullott a toll, mielőtt a munka végére ért volna, a művet tanítványa, Franz Süssmayr fejezte be.
Minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje 1791. december 5-én halt meg Bécsben, a hivatalos bejegyzés szerint „heveny köleshimlő” miatt. Az azóta eltelt időben több mint 120 halálokot feltételeztek a reumatikus gyulladásos láztól a mérgezésen, fonalféreg-fertőzésen, merényleten át a vesebetegségig (utóbbira utalna különleges alakú fülkagylója, amely miatt betegesen érzékeny volt a durvább hanghatásokra). Egy higiéniai okok miatt hozott rendelet alapján a város határán kívül, jelzés nélküli sírba temették, az utolsó útjára kísérők között ott volt „örök riválisa”, Antonio Salieri is. Kettejük vetélkedése sokak fantáziáját ihlette meg, köztük volt Alexander Puskin és a brit Peter Shaffer; utóbbinak a zseni és középszer témáját boncolgató darabjából Milos Forman rendezett nagysikerű filmet Amadeus címmel 1984-ben.
Mozart tudott komponálni beszélgetés és étkezés, sőt mások zenéjének hallgatása közben, kiválóan rögtönzött, a zongorán fejjel lefelé, letakart billentyűzettel és háttal is képes volt játszani. Darabjait javítás nélkül vetette papírra, teljes műveket egyszeri hallás után, emlékezetből le tudott kottázni. Műveit az osztrák botanikus-zenetörténész Ludwig von Köchel rendezte először időrendbe, a Köchel-jegyzékben 626 mű szerepel.
A Mozart-kultusz ma is virágzik, életéről készült musical, balett, színdarab, rajzfilmsorozat, nevét viseli csokigolyó és nemesített nárciszfajta.
