A párválasztási módok, a férfi nő közötti korkülönbségek visszavezethetők az evolúciós fejlődés szakaszaihoz. Az idősebb nő, fiatal férfi páros esetén az érettség, az infantilitás kap főszerepet, az idő pedig elmosódni látszik, ha jól működő szeretetkapcsolatban élnek. Bors Mari Fiatalabb férfit szeretni című könyve felveti a kérdést: valóban lehetségese? Kérdéseinkre a szerző maga válaszolt.
Bors Mari könyvének szereplői őszintén mesélnek szerelemről, kapcsolatokról. Valós történeteik tabunak számító kérdéseket feszegetnek, hiszen olyan világban élünk, ahol furcsának tartják, hogy egy nő fiatalabb férfival kösse össze életét. Pedig egyre gyakoribb, mint ahogy az is teljesen természetesnek és elfogadottnak tekinthető, hogy egy férfi jóval idősebb a párjánál. Mari saját tapasztalataiból kiindulva kezdett foglalkozni a témával, mint mondja: élete egy különösképp boldog időszakát próbálja már két és fél éve feldolgozni. Őt az írás segíti ebben.
A szerző évek óta vezet önismereti csoportokat, a transzformáció társas játék segítségével. A játék, olyan, mint bármelyik kommunikációs tevékenység, előrevisz, noszogat, rámutat és kérdéseket vet fel. Kezdésként néhány olyan kérdést tesz fel a játék vezetője, ami a csoport szinte minden tagját érinti és izgatja, amire választ, segítséget, támogatást, tisztánlátást szeretnének kapni. A kérdés bármi lehet, ami az illető embert foglalkoztatja, és amin változtatni szeretne, mert Bors Mari abból indul ki, hogy a játék a változás, a transzformálás, önnön alkímiai folyamataink nyomon követése, segítése, és útmutatást is nyújtó eszköz.
Milyen kérdések merülnek fel ma leginkább az emberekben?
Egy párkapcsolat olyan, mint az élet, színes és változó. Egy transzformációs játék is színes és változó. Bors Mária játéka résztvevői is mások, a szerző tapasztalja is, ahogy az életben, úgy a játékban is ezernyi kérdés előfordul, a lehető legegyszerűbbtől, mint például mit tegyek, hogy elmúljon a fejfájásom, a lehető legbonyolultabbakig, hogy mi a dolgom azzal a múltbeli életemmel, ami folyton előjön az álmaimban, stb. E két véglet között legtöbbször a párkapcsolati, egészséggel és hivatással kapcsolatos kérdéseket teszik fel az emberek. Ezek közül is kiemelkedő a párkapcsolati kérdéskör.
Sok a gond, de az öröm is
Minden korosztályban, mindenki életében sok a gond és sok az öröm is. Sokszor a problémák könnyen megoldhatók lennének, ám a kommunikáció hiánya miatt a problémák kibeszélése, a kérdések felvetése elmarad. Így aztán a felek oda sem figyelnek a másik igényeire. Márpedig egy kapcsolatot csak úgy lehet boldogságban kialakítani és fenntartani, ha nyíltak benne. Sokakat zavarba ejt a téma, hiszen a megszokottól eltérő, más jellegű kapcsolatok nem minden esetben keltenek jó benyomást, a konzervatív beállítottságúak szemében pedig gyakran egyenesen visszatetszők.
Akkor mégis miért a témát előtérbe helyezni? Kell egyáltalán külön időt, energiát szánni a témára beszélni azokról a kapcsolatokról, melyekben a férfi a fiatalabb? Bors Mari szerint igen, hiszen ő a saját bőrén tapasztalta a kapcsolataiban felmerülő boldogságforrásokat és nehézségeket. Bors Mari például mindenkihez szól, ha a témát említi, azokhoz, akik hasonló cipőben jártak vagy járnak vele, a rokonoknak, barátoknak, mindenkinek akit érdekel a téma. A transzformációs játék során elhangzó vallomások felelevenítik és sejtetik az ilyen kapcsolatok milyenségét, legyen az szépség vagy akár lelki fájdalmakkal járó veszély.
Van, aki tagadja, más meg bevallja? Van, aki igyekszik nyíltan beszélni erről az ősi, mégis mind a mai napig tabunak számító témáról úgy, hogy interjúkat készítek azokkal, akiket ez a kérdés is érint. Több nagy korkülönbséggel működő kapcsolat létezik, mint az a köztudatban elterjedt, és a közhiedelemmel ellentétben valójában a fellángolási szakaszon túl a korkülönséggel „terhelt” viszonyok sem különböznek jobban a többitől. Ugyanazokkal a kérdésekkel találják szembe magukat: féltékenység, kitartás, egy hullámhossz megtalálása, szenvedély szeretet, összetartozás, közös vagy külön gyermekek, előző kapcsolatok bekúszása a képbe, stb., miközben minden szónak, pillantásnak egyfajta színezetet ad az eltérés.
És boldogan élnek…?
Egy férfitől egy nő elsődlegesen azt várja az utódlás kérdésén kívül, hogy biztonságot, békességet, védelmet és játékosságot kapjon. Nem titok, hogy mindig a nőtől függ, hogy akit választ, az az illető mindezen tulajdonságokkal rendelkezni tud-e. A társadalom viszont beleszól, ha nem is a választásba, de a kapcsolat életébe mindenképp.
Néhány év különbség még semmi akadályt nem jelentene az ismerősök, kollégák szemében, ha a társadalmi megítélés nem lenne olykor fontosabb, mint maga a valóságos élet. A valódi belső konfliktust elfedi a játszmák sora és a szerepjáték. Boldog napokat élhetnének együtt a párok, ha hiedelmeik nem előlegeznék meg a jövőjükről szóló terveiket. Az a félelem, bizonytalanság, amit a társadalom, a családtagok, barátok sugallnak előbb-utóbb átitatja az egyik felet, így tapasztalataim alapján elmondható, hogy csak azok a társadalom szól bele a boldogságukba.
