Jelenleg világszerte több, mint egymilliárd ember dohányzik, számuk 2025-re megháromszorozódhat. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1988-ban május 31-ét dohányzásmentes nappá nyilvánította.
Éente öt-hatmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz. A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi évtizedben, a felnőtt lakosság körében 20 százalék alá kívánják szorítani a dohányzók arányát. 2003. március 1-jén Genfben az Egészségügyi Világszervezet tagállamainak megbízottai elfogadták a dohányzás elleni küzdelemről szóló első nemzetközi egyezmény szövegét. A dohányzás okozta halálozások számának visszaszorítását célzó egyezmény megkötését 1999-ben kezdeményezte a WHO.
Több mint egymilliárd ember dohányzik a Földön
A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata, a felnőtt lakosság körében 20 százalék alá kívánja szorítani a dohányzók arányát. A WHO arra is figyelmeztet, hogy a XX. században százmillió halálozás volt köthető a dohányzáshoz, ám ez az adat a XXI. században drámai módon felszökhet, és akár az egymilliárdot is elérheti.
A nemzetközi szervezet a dohányzást tartja a legjelentősebb kiváltó oknak az olyan betegségek esetében, mint a szívinfarktus, a szélütés vagy a rák és a tüdőtágulat, amelyek a világban bekövetkezett halálozások 63 százalékáért felelősek. A szegényebb országokban ez az arány megközelíti a 80 százalékot.
Magyarországon a dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, ennek a betegségnek pedig „90 százaléka a dohányzás számlájára írandó”. Ennek ellenére a magyar lakosság 38 százaléka dohányzik, a napi átlagos cigarettafogyasztás az uniós átlagnál is magasabb. A passzív dohányzás csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos területe. Ezt a célt szolgálja hazánkban a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása.
