2019 decemberében a kínai Wuhanból ismeretlen eredetű tüdőgyulladás járványt jelentettek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felé. A megbetegedések hátterében egy új koronavírust igazoltak, amely mára komolyan megijesztette a világot.
2020 január elején a kínai hatóság kijelentette, hogy 2019 decemberében a közép-kínai Vuhanban egy újfajta koronavírus (2019-nCov) okozta a tüdőgyulladással járó járványt. A tudósítás szerint orvosszakértők az egyik betegtől vett mintából nyerték ki a vírus genetikai szekvenálásának adatait, s ennek segítségével további 15 páciensnél azonosították ugyanazt a vírust.
A koronavírusok légzőszervi és hastáji megbetegedéseket okozhatnak, és cseppfertőzéssel terjedhetnek. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS), illetve a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, de a vuhani egészségügyi hatóságok azonnal leszögezték: a mostani megbetegedések esetében nem a fentiek valamelyikéről van szó.
Bár a vírus terjedésének pontos útvonalát egyelőre nem sikerült tisztázni, fennáll a veszélye a mutációnak, ami a járvány terjedésének gyorsulásához vezethet.
A Kínai Tudományos Akadémia, a hadsereg, valamint a sanghaji Pasteur Intézet szakértőinek közös kutatása arra világított rá, hogy az atípusos tüdőgyulladáshoz (Sars) hasonlóan denevérek lehetnek az új koronavírus (2019-nCov) természetes gazdaszervezetei. Az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy mi volt a közvetítő a denevérek és az emberek között – derül ki a kutatók által kedden kiadott sajtóközleményből. A kutatási eredmények szerint az új koronavírus gyengébb ugyan a 17 évvel ezelőtt Kínában tomboló Sarsnál, de így is „súlyosan fertőző”.
Hogyan védekezhetünk a koronavírus ellen?
A gyakori kézmosás és a higiénés szabályok betartása pillanatnyilag az egyetlen védekezési mód a koronavírussal szemben – közölte a Semmelweis Egyetem (SE) a honlapján. A közlemény szerint Magyarországon jelenleg nem kell tartania a megbetegedéstől azoknak, akik a közelmúltban nem jártak Kínában, vagy a velük egy háztartásban élők nem utaztak fertőzött országba.
Ha valaki esetében felmerül, hogy vírushordozó de az illető tünet- és panaszmentes, kéthetes járványügyi megfigyelés alá vonja az egyetem, míg egy esetleges fertőzés tüneteinek jelentkezésekor az Egyesített Szent István és Szent László Kórházba szállíttatják a beteget.
Rámutattak, a betegség kezdeti tünetei nem különböznek a felsőlégúti vírusfertőzések, például az influenza tüneteitől.
A mostani betegség – úgy tűnik – a fiatal gyermekeket megkíméli – noha Németországban egy ötéves gyermek is bizonyítottan fertőzött lett -; az eddigi halálos áldozatok idős, beteg emberek közül kerültek ki. A vírus lappangási ideje 7-8 nap, ami éppen elég arra, hogy a betegek akár egy másik kontinensre is elutazzanak. Ha valakinél a hirtelen kialakuló, több napig tartó lázas állapot és a felsőlégúti panaszok mellett köhögés és nehézlégzés jelentkezik, valamint a közelmúltban ő vagy hozzátartozója járt a vírussal fertőzött országokban, az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban jelentkezhet.
Mint írták, a koronavírus nem új jelenség, egyes fajtáit már az 1960-as években kimutatták felsőlégúti tünetektől szenvedő betegeknél, nevüket pedig elektronmikroszkópos képükről kapták, mivel a naphoz hasonló koronával rendelkeznek. A kórokozó hat törzse fertőzheti meg az embert. A betegség általában gyakori, és az egyszerű megfázáshoz hasonló, felső- és alsólégúti, esetleg bélrendszeri tünetekkel jár, az egészséges immunrendszer pedig gyorsan legyőzi.
A világjárvány naponta többször frissített térképe a Johns Hopkins CSSE által létrehozott oldalon megtekinthetők.
Az új humán koronavírustörzs 2019 decemberében jelent meg Vuhanban, január 8-án azonosították. Azóta Kínában péntekig csaknem tízezer ember fertőződött meg, és már több mint 200 ember halálát okozta. A vírus további 20 országban jelent meg, halálos áldozatot Kínán kívül nem szedett. A vírusok ellen nincs gyógyszer, nem alkalmazható ellene antibiotikum, a szakemberek jelenleg az oltóanyag kifejlesztésén dolgoznak – áll a közleményben. A koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs pénteki ülésén elfogadott akciótervében a BVOP feladatául szabta, hogy készítse elő az egészségügyi védőfelszerelések gyártására történő átállást.
