Évente öt-hatmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz. A dohányzásmentes világnapot az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kezdeményezésére tartják 1988 óta.
A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi évtizedben, a felnőtt lakosság körében 20 százalék alá kívánják szorítani a dohányzók arányát. 2003-ban született a Dohányzás Ellenes Keretegyezmény (FCTC), amelyet Magyarország is ratifikált. Hazánkban minden harmadik felnőtt füstöl, s minden ötödik ember a dohányzás következtében hal meg.
Jelenleg világszerte több, mint egymilliárd ember dohányzik, számuk 2025-re megháromszorozódhat. Évente öt-hatmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz.
Néhány év alatt csökkent a dohányzók száma Magyarországon, ugyanakkor a fiatalok körében nőtt a naponta rágyújtók aránya – mondta az egészségügyért felelős államtitkár a dohányzásmentes világnap alkalmából tartott hétfői sajtótájékoztatón, Budapesten.
Ónodi-Szűcs Zoltán a nemdohányzók védelméről szóló törvényt az utóbbi évek „legnagyobb vívmányaként” említette, jelezte egyúttal, hogy májustól az elektromos cigaretta (e-cigaretta) is ugyanolyan korlátozás alá esik a fogyasztást, az árusítást és a reklámozást tekintve, mint a hagyományos dohányáruk. Amíg a szakmai vita nem zárul le az e-cigarettáról, addig a kormány azon az állásponton lesz, hogy a dohányzást imitáló eszközök is ugyannyira ártalmasak, mint a cigaretták – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a dohányzás korlátozása nem igazolta a korábbi félelmeket, tehát például a vendéglátás bevétele nem csökkent az intézkedés hatására. Az intézkedéseket az is indokolja, hogy 80-90 milliárd forinttal többet költ az állam a dohányzás okozta egészségkárosodás gyógyítására, mint amennyi adóbevétele származik a dohánytermékek adójából – jelezte.
Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője arról beszélt, az idei világnap (május 31.) fő témája, hogy a tagállamokat felkészítse a cigaretták egységes csomagolásának bevezetésére.
Mint mondta, az intézkedés célja, hogy szabványos színnel és betűtípussal lássák el a dobozokat, csak a márkát és a típust lehet jelölni majd egységes karakterekkel, továbbá a képpel illusztrált egészségvédő szlogenek nagyobbak lesznek a dobozokon. Ezeken kívül semmi más: márka, imázs, promóció sem lehet majd a cigarettás paklikon.
Pusztai Zsófia kiemelte, számos ország már bevezette az egységes csomagolást, Franciaország és az Egyesült Királyság például idén májusban kezdte alkalmazni ezt a fajta egységes jelölést.
Beszédes adat, hogy a világon minden 6. percben meghal valaki a dohányzás miatt, és ez megelőzhető lenne – tette hozzá a szakember, aki üdvözölte, hogy a magyar kormány bevezetette az e-cigarettára vonatkozó korlátozásokat.
Pusztai Zsófia kitért arra is: a dohányzók aránya 2009-ben a férfiak körében 44,3 százalék volt, a nőknél 34,1 százalék, ez 2014-ben csökkent 41,7 százalékra, illetve 28,5 százalékra. Nőtt a nemdohányzók aránya a 13-15 évesek körében is. Az alkalmi dohányosok aránya a 2012-es 28 százalékról 2013-ra 21 százalékra csökkent, ezzel egy időben ugyanakkor a naponta dohányzó 13-15 évesek aránya 7,5 százalékról 9,5 százalékra emelkedett. Az irodavezető aggasztónak nevezte, hogy míg 2012-ben a felmérések eredményei szerint azon fiatalok közül, akik még soha nem próbálták a dohányzást, 2,9 százalék használt e-cigarettát, 2013-ra ez az arány 4 százalékra emelkedett.
61 olyan egészségfejlesztési iroda van az országban, amely bekapcsolódott a dohányzásellenes programba – mondta Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója. Az elmúlt években több mint 86 ezer ember állapotát mérték fel, közülük 46 ezren dohányoztak, és az egészségfejlesztési intézetek több mint 1200 embernek szerveztek leszokást segítő programokat.
Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálozásban, lakosságarányosan nézve tavaly 8500-an haltak meg ebben a betegségben – emelti ki Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa. Emelkedett a nők aránya a tüdőrákos halálozásban, hiszen a női felnőtt lakosság 25 százaléka dohányzik. A szakember jelezte, vannak leszokást segítő, támogató programok a tüdőgondozókban, valamint telefonon is kérhetnek segítséget azok, aki le szeretnék tenni a cigarettát, ők a 06/80-44-20-44-es zöldszám hívásával kérhetnek tanácsot szakemberektől. A főorvos elmondta még, tervezik, hogy célzott tüdőszűrésre hívják majd az 50 év feletti dohányosokat.
Szentes Tamás országos tisztifőorvos ismertetése szerint az Országos Tisztiorvosi Hivatal és az ÁNTSZ 2012-ben 56 ezer ellenőrzést végzett és 230 esetben szabtak ki bírságot, 2014-ben 32 ezer ellenőrzésből 208 esetben bírságoltak, míg tavaly 27 ezer ellenőrzés mellett 143 volt a bírságolások száma. Hozzátette: a számok is mutatják, hogy erősödik a lakosság jogkövető magatartása, valamint fejlődik az egészségkultúrája is.
Azon túl, hogy a dohányzásnak csak negatív hatása van, drága is, hiszen a dohányárura költött pénzt más célra lehetne fordítani – említette Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. A tapasztalatok azt mutatják – folytatta -, hogy a fiatalok nagy része használ e-cigarettát, és nagyobb arányban próbálják ki ezt a terméket olyanok is, akik korábban nem dohányoztak.
