„Milyen a szexuális életük?” „Jó.” „Bővebben?” „Nem jó.” Biztos abban, hogy ami elsőre normálisnak tűnik, annak valóban olyannak kell lennie? A szexuális intelligencia egyik kérdése: vajon izgalmassá varázsolhatók-e ismét az esték.
Egy ember szexuális vonzereje az agyi képességeinek a függvénye is, hiszen az agy nem csak hasznos, de szexuálisan vonzó szerv is. Az intelligencia jelei-művészetekre való hajlam, zeneszeretet, humor-vonzóak a másik nem szemében, a szeretkezéshez – hogy az lelki és fizikai teljességet nyújtson – éppúgy hozzátesz a kulturális ismeret.
A legtöbb felnőtt számára a napi munkaidő, a családi teendők erősen behatárolják a szeretkezés idejét és időpontját általában késő este tudnak kikapcsolódni, amikor már hullafáradtak. Mindez az élmény minőségét, tartalmát és hőfokát is nagyban befolyásolja.
Az energiamentesen szexuális életet élni elég kényelmetlen. Ennek ellenére az ösztönök és a vágy hatására azt hisszük, hogy a legtöbbször a szexnek akkor is meg kell megtörténnie, amikor valójában nem vagyunk a legjobb formánkban, és közben át sem gondoljuk, hosszabb távon milyen hatást gyakorolhat mindez a szexuális életünkre. A szex olyan rutinná válik, amire nem fordítunk túl sok figyelmet, időt: eközben az együttlétekből eltűnhet a játékosság, a kiszámíthatatlanság. Önmagunk előtt is pironkodni kezdünk az egyébként élvezetet okozó intimitástól, és már egy síkosító használata vagy egy egyszerű szerepjáték is túl bonyolultnak tűnik majd. A kérdés: kommunikáció-, nevetés- és mosolymentes, állandóan ismétlődő figurákból álló szex a normális?
Ha úgy gondoljuk, a válasz: nem, ideje változtatnunk a szexuális életünkön. Ennek semmi köze a szexuális képességek fejlesztéséhez vagy ahhoz, hogy betéve tudjuk-e a Káma-Szútra és az Illatos kert összes pozitúráját, trükkjét és fogását.
Ahogy az életben gyakorlatilag minden más is, úgy a szex is elsősorban agyban dől el: úgy is fogalmazhatunk, nagymértékben szexuális intelligencia kérdése, képesek vagyunk-e felülkerekedni az említett mindennapos berögződéseken, és kiszakadni az ágyban megszokott mókuskerékből. Mindenek előtt azt kell tudatosítanunk magunkban, hogy nekünk sem jó, ha így alakulnak a dolgok a hálószobában: mire a fent említett rutinok berögzülnek, az emberek többsége eljut addig, hogy már nem elégedett maradéktalanul a szexuális életével. Ennek persze az is oka lehet, hogy sokan teljesítményorientált szemlélettel közelítenek a kérdéshez.
Nem azon múlik, hányszor esünk egymásnak egy héten, és nem is azon, hány perc alatt jutunk el az orgazmusig – sokkal inkább az számít, képesek vagyunk-e életben tartani a lángot. Ez azonban csak akkor fog menni, ha beszélünk a témáról, és erőt veszünk önmagunkon. Mint ahogy minden problémás szituációból, úgy az ellaposodott szexuális életből is van kiút – csak tenni kell érte.
DA
A Betegvagyok.hu cikke
