Az elmúlt évszázadban több világjárvány is pánikot okozott. A legnagyobb világjárványok, a pestis, a kolera, a spanyolnátha vagy a TBC mellett már a Covid-19 is óriási nehézségeket okoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy vírus terjedése nem először intézkedett és fújt járványriadót, világméretűnek minősítve egy járványt miatt. A XXI. században az A(N1H1) vírus terjedése okozta az első pandémiát, a XX. században sem úsztuk meg járvány nélkül. A XX. században több influenza okozta világjárvány tombolt: a hírhedt spanyolnátha 1918-19-ben, az ázsiai influenza 1957-58-ban és a hongkongi influenza 1968-69-ben, H1N1-influenza 2009-ben. Pandémia esetén a járvány több földrészre is kiterjed és rövid idő alatt nagymértékben megemelkedik a fertőzöttek száma.
A spanyolnátha
„Erre fakó lovat láttam, a Halál ült rajta, nyomában az alvilág. Hatalmat kapott a föld negyed része fölött, hogy karddal, éhínséggel, halállal és fenevadakkal pusztítsa az életet.” (Jelenések könyve 6.9.)
Az 1918 szeptemberétől 1919 áprilisáig tartó, a történelem ilyen rövid idő alatt legpusztítóbbnak tartott járványában 1 milliárdan betegedtek meg és kb. 50 millióan haltak meg – első esetei idején jelentéktelen fertőzésnek tartottak. (A feketepestisnek a becslések szerint 30 millió halálos áldozata volt.) A világon körülbelül 50 millióan haltak bele a spanyolnáthába.
Nevét onnan kapta, hogy az első világháború idején semleges Spanyolország volt az egyedüli állam, amely nem cenzúrázta a járványról szóló híreket.
A „spanyolnáthát” H1N1 vírus okozta, amely közvetlenül alakult át madárinfluenzából emberi influenzává.
A H1N1 vírus 1918-ban Kínából került az Egyesült Államokba, majd Európába, s onnan az egész világra átterjedt, főként a gyarmatok révén. Halálos áldozatai között volt Guillaume Apollinaire (1880-1918) francia költő, Egon Schiele (1890-1918) osztrák festőművész és felesége, Max Weber (1864–1920) német szociológus, filozófus, közgazdász, Gustav Klimt (1862-1918) osztrák festőművész. IV. Károly (1887-1922) magyar király, Kaffka Margit (1880-1918) írónő és kisfia, Judik Etel (1885-1918) Karinthy Frigyes első felesége.
A járvány hívta fel a figyelmet a világméretű biológiai veszélyre, a pandémia után hozta létre a Népszövetség a WHO elődjét.
Ázsiai influenza
A két fertőző hullámban megjelenő ázsiai influenza a legpesszimistább statisztikák szerint 4 millió ember halálát okozta.
Mire ez az influenzajárvány – amelyet akkor köznyelven „ázsiai influenzának” neveztek – a következő áprilisban befejeződött, az Egyesült Királyságban becslések szerint 20 000 ember és az USA-ban 80 000 ember halt meg. Világszerte az új H2N2 influenza altípus által kiváltott járvány több mint 1 millió halálesetet eredményez.
A H2N2 vírus altípus először egy délkínai tartományban jelent meg 1957 februárjában. Az Egyesült Királyságban a becslések szerint 20 000 ember halt meg, több hónap kellett ahhoz, hogy a vírus eljusson Amerikába (az Egyesült Államokban 80 ezren haltak meg). A betegek súlyos tüdőszövődményekben szenvedtek. Az első áldozatok az idősek voltak.
A világjárvány idején a védőoltás gyártása akkor érte el csúcspontját, amikor a járvány már elmúlt. A szegény országokban igen kevés adagot osztottak szét.
Hongkongi influenza
Az 1968-as influenzajárványnak – vagy „hongkongi influenzának” vagy „mao-influenzának”, ahogy ezt néhány nyugati bulvárlap titulálta – még drámaibb hatása lett. A „világjáró” influenza, a hongkongi vírus 1968 nyara és 1970 tavasza között 1-2 millió emberéletet követelt. A Hongkongból érkező H3N2 altípus először bejárta Ázsiát, majd az Egyesült Államokat, végül 1969 végén lecsapott Európára is. Az Egyesült Királyságban több mint 30 000, az USA-ban 100 000 ember halálát okozta, a halálesetek fele 65 évnél fiatalabb személyek körében – ez fordítottja a jelenleg tartó Covid-19 halálozási eseteinek.
A járvány 1968 decemberében érte el csúcspontját, a pandémiát a The New York Times „a amerikai nemzet történelmének egyik legrosszabb időszakaként” minősítette, ennek ellenére nem állt le a gazdasági élet, kevés iskola zárt be, a vállalkozások többnyire továbbra is a szokásos módon működtek.
A járványügyi szakértők ezt az influenzát tekintik a modern kor – a légi közlekedés kora – első világjárványának, s az első olyan járványnak, amelyet nemzetközi hálózat felügyelt.
H1N1-influenza
A szezonális influenza évente mintegy félmillió emberéletet követel világszerte.
„2009 márciusában egy új, addig csak sertésekben kimutatott influenza A-vírus H1N1-szubtípusa okozott emberi megbetegedéseket Mexikóban, majd három hónap alatt a föld minden régiójában elterjedt. Bár a mortalitás aránya alapján az új H1N1-fertőzések nem súlyosabbak a szezonális influenzajárványoknál, a gyors és globális terjedés miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. július 11-én világméretű járványnak (pandémiának) nyilvánította a H1N1-fertőzést” – olvasható a 2009-ben megjelent Orvosi Hetilapban Osztovits, János és Balázs, Csaba és Fehér, János (2009) H1N1-influenza – pandémia, 2009 = H1N1 influenza – pandemic című cikkében. (Forrás: REÁL MTAK)
2009. október elejéig közel 400 000 igazolt H1N1-vírus-fertőzést és 5000 halálesetet ismerünk a világ minden tájáról. A fertőzés terjedésének üteme világszerte mérsékelten növekvő tendenciát mutat, bár Európában és Észak-Amerikában az őszi-téli időjárás várhatóan kedvezni fog a gyorsuló terjedésnek. (A „pandémia” bejelentéséhez nem betegség valódi kockázatát, hanem a megbetegedettek számát vették alapul.)
„Az influenza elleni védőoltás hatására esetlegesen jelentkező szövődmények enyhék, ezek kockázata nagyságrendekkel kisebb az influenzafertőzés okozta szövődmények és mortalitás rizikójánál.”
