Állandósulhat a régóta elhízott emberek kövérsége a diéta és a mozgás ellenére, mert szervezetük átprogramozza magát „túlsúlyos” üzemmódba – vélik amerikai kutatók állatkísérletek alapján.
Malcolm Low, a Michigani Egyetem munkatársa és kutatócsoportja elhízott egereken tanulmányozta, hogy a túlsúly időtartama befolyásolja-e a kövérség visszafordíthatóságát. Úgy találták, hogy egy bizonyos ponton túl az egerek szervezetében egy meghatározott genetikai kapcsoló „átkattant”, és az elhízás visszafordíthatatlan lett a szigorúan megtartott diéta és a mozgás ellenére.
„Ha az elhízás régóta fennáll, úgy tűnik, hogy valahol az úton átállít a szervezet egy kapcsolót, amely egy nagyobb testsúlyra programozza át a normál testsúlyt. Még nem ismerjük a pontos mechanizmust, amely ezt a váltást okozza, és további tanulmányokra van szükség annak megértésére, hogy miért válik szinte elkerülhetetlenné a lefogyott súly visszaszedése” – magyarázta Low a The Daily Telegraph című brit napilapnak.
A túletetett és emiatt elhízott egerek lefogytak ugyan valamennyit a szigorú diéta és az étrend hatására, ám nagyon gyorsan visszaszedtek a leadott súlyból és végig kövérebbek maradtak, mint a soha el nem hízott rágcsálók.
Hétmillióra nőve megkétszereződött a kövér emberek száma Franciaországban az utóbbi másfél évtizedben, ugyanakkor a franciák még mindig Európa legvékonyabb lakosai közé tartoznak. 1997 óta az átlagfrancia csaknem 4 kilóval lett nehezebb, és testtömege immár meghaladja a 72 kilót – olvasható a legfrissebb állami felmérésben. Ennek alapján a lakosság 15 százaléka kifejezetten kövér, 32,3 százalék pedig túlsúlyos.
Leginkább a 18-24 év közötti korosztály indult hízásnak, az utóbbi három évben 35 százalékra nőtt körében a kövérek hányada. A földrajzi elhelyezkedés szerint az ország északi és keleti vidékein élő szegények a leghajlamosabbak a túlzott súlygyarapodásra, míg a tehetősebb párizsiak és a Riviérán lakók a legkevésbé – adta hírül a The Daily Mail című brit lap.
Ausztriában az elmúlt öt évben 31-ről 40 százalékra nőtt a súlyfelesleggel bíró felnőttek aránya a lakosságon belül, ebből 12 százalék elhízottnak számít. Az iskolás gyerekek egynegyede túlsúlyos és nyolc százaléka elhízott. Bár valamelyest csökkent a zsír-, a cukor-, és a sóbevitel, az osztrákok továbbra is túl sokat fogyasztanak ezekből. Egyúttal túl kevés gyümölcs és zöldség kerül a tányérjukra, és gabonafélék is az ajánlottnál kisebb arányban.
A kedvezőtlen táplálkozási szokások hatását felerősíti, hogy a kelleténél kevesebb testmozgást végeznek – mutatott rá Alois Stöger egészségügyi miniszter. A tanulmánynak vannak azonban kedvező megállapításai is. Az omega-3 zsírsavak a megnövekedett halfogyasztásnak köszönhetően a korábbi évekkel szemben már elérik az ajánlott szintet az osztrákok táplálkozásában, és a napi 1,5 liter ajánlott folyadékbevitel is teljesül.
