„Ebben a kötetben megelevenednek történelmünk ismert és kevésbé ismert szereplői, és olvashatunk olyan eseményekről, amelyek jelzik, miféle helyünk volt a világban.”
Mi magyarok is nagyon szeretjük a virslit, hiszen évente nagyjából 7,5 kilogrammot mártogatunk belőle mustárba, tormába vagy éppen ketchupbe. Ezen mennyiség legnagyobb része, több mint tíz százaléka pedig pont ilyenkor, decemberben és újévkor kerül a tányérokra. Manapság egyre inkább a minőségi típusok felé billen a mérleg, azonban régebben ez nem mindig volt így.
30 újabb meglepő történet a magyar történelem vérzivataros századaiból. Szó lesz itt többek között a francia koronára áhítozó, 14. századi posztókészítőről, a mohácsi csata után a királyi kincseket Pozsony felé menekítő Habsburg Máriáról, szó lesz a felkapaszkodott Ludovico Gritti drágakőkereskedőről, aki Szapolyai János mellett feszített és a trónjára akart törni, és szó lesz Eger hőséről, Bornemissza Gergelyről, valamint a hóhérjáról, Móré Lászlóról.
Mindig az a legérdekesebb, ami a történelemkönyvekből ki szokott maradni, pláne ha olyan szerző forgatja szavait, mint Bánó Attila, neves újságíró, történelmünk aprólékos és lelkes kutatója.
Bánó Attilának az Athenaeumnál az utóbbi években megjelent kötetei a magyar régmúlt iránti érdeklődéséről, elkötelezettségéről tettek tanúbizonyságot, az olvasók pedig megkülönböztetett érdeklődéssel fogadták műveit. Bánó Attila kötetei: 55 meghökkentő eset a magyar történelemből; 44 meghökkentő eset a magyar történelemből; Újabb 33 meghökkentő eset a magyar történelemből; Kinizsi özvegyétől Horthy testőréig; Családban a nemzet
A címre kattintva beleolvashatsz a kötetbe.
Bánó Attila: 30 új meghökkentő eset a magyar történelemből
(részlet)
EGY ZAKLATOTT SORSÚ KIRÁLY
ÉS A MÁSODIK TATÁRJÁRÁS
A Magyarországot ért tatár (mongol) támadásokról mindenekelőtt az 1241−42-es tatárjárás juthat eszünkbe, amely hazánk középkori történelmében a legtragikusabb és legpusztítóbb esemény volt. Ennek emléke négy évtizeddel később is élénken élt a magyarokban, akik jó okkal tartottak egy hasonló támadástól, hiszen az agresszív, hódító és rabló hadjáratokra könnyen kapható mongol birodalom még ereje teljében állt. A veszélyt csak növelte, hogy a belső magyar hatalmi viszonyok meglehetősen zavarosak voltak. V. István király 1272-ben elhunyt, s ekkor fia, a trónörökös László herceg mindössze tízesztendős volt.
Lászlót apja halála után néhány héttel koronázták meg, de nyilvánvaló volt, hogy gyerekfejjel nem várhatták tőle az uralkodói feladatok ellátását. A tartományúri csoportok kíméletlen versengést folytattak a hatalomért, s ezt a III. László néven trónra lépő király (a IV. „Kun” László nevet később kapta) természetesen nem tudta tompítani. Ez idő tájt két nagy párt küzdött egymással: a Kőszegi Nagy Henrik és Gutkeled nembeli Joachim vezette Kőszegi−Gutkeled csoport, illetve a Csák nembeli Máté és Péter vezette Csák csoport.
A vetélkedés hullámzását, változásait nyomon követhetjük aszerint, hogy éppen kik töltötték be a nádori, az országbírói, a tárnokmesteri, az 11 asztalnokmesteri tisztséget, illetve kik álltak az erdélyi vajdaság, a macsói, a horvát−szlavón, a sói és az ozorai bánságok, valamint a nagy ispánságok élén. Ezek alapján a Kőszegi−Gutkeled vonulat 1272 ősze és 1273 tavasza között, majd 1273 decembere és 1274 ősze között, azután 1276 és 1277 nyara között szerzett nagy befolyást.
A Csákok a közbülső időkben, végül 1277 nyarától 1279-ig birtokolták a legfőbb vezető pozíciókat. Ezután Aba nembeli Finta erdélyi vajda (1280 júliusa és 1281 áprilisa között nádor) révén az Abák is felsorakoztak a legfőbb tisztségviselők közé. E változásokkal magyarázható, hogy az ország külpolitikája, a külföldi szövetségkötések és az ezekkel összefüggő hadi események, háborúk az éppen befolyásosabb főúri csoport külkapcsolatainak függvényében alakultak.
Bánó Attila: 30 új meghökkentő eset a magyar történelemből, Athenaeum Kiadó, 2020
