Volt olyan, hogy „We are The World”, azaz „Mi vagyunk a világ”? 35 évvel ezelőtt a világ legismertebb zenészeivel a Live Aid koncertjei Etiópia szárazság által sújtott népének több mint 140 millió dollárt gyűjtöttek a Band Aid segélyalapba.
35 éve, 1985. július 13-án rendezték meg minden idők legmonumentálisabb segélykoncertjét, a Live Aid-et
Londonban és Philadelphiában egy időben léptek színpadra a rock legnagyobbjai, a bevételt a szervezők az afrikai éhezők megsegítésére ajánlották fel, a koncertet a helyszínen mintegy 200 ezer, világszerte a tévéképernyők előtt majdnem kétmilliárd néző figyelte.
A vállalkozás motorja Bob Geldof, a Boomtown Rats ír punkzenekar frontembere volt, aki nézők millióihoz hasonlóan döbbent meg azon a riportfilmen, amelyet 1984-ben sugárzott a BBC az etiópiai éhezőkről.
Úgy érezte, valamit tennie is kell, ezért Midge Ure, az Ultravox gitáros-énekese társaságában mozgósította a brit könnyűzene nagyságait, akik Band Aid elnevezéssel felénekelték a Do They Know It’s Christmas? című dalt. Ezt csak a szigetországban hárommillió példányban vették meg, és a Lady Diana temetésére újraírt Elton John-dal, a Candle In The Wind megjelenéséig a legkelendőbb brit kislemeznek bizonyult.
Geldof gyorsan rádöbbent arra, hogy még a nyolcmillió fontos bevétel sem lesz elegendő arra, hogy érdemben segítsen a szenvedőkön, ezért szuperprodukció megszervezésébe fogott.
Ezzel egy időben Amerikában is zajlottak az események: a Band Aid sikerét „elirigyelve” az akkor még zenei pályája csúcsán lévő Michael Jackson is szervezkedni kezdett, és Lionel Richie-vel közösen megírta a We Are The World című dalt, amely az 1985-ös Live Aid segélykoncert himnusza lett. Jackson a lemezek mellett nagy súlyt fektetett a videoklipek készítésére is. Jackson szervezésében az ottani sztárok is hozzájárultak ahhoz, hogy kiadjanak USA For Africa néven egy jótékonysági lemezt We Are The World címmel, amelynek producere Quincy Jones lett. Ilyen körülmények között sikerült alig néhány hét alatt megszervezni a segélykoncertet, amelyen mindenki fellépett, aki valamit is számított a szakmában.
A londoni Wembley Stadionban 72 ezren, a philadelphiai JFK stadionban 99 ezren váltottak – igen borsos árú – belépőjegyet, további milliárdok a tévé előtt követték az eseményeket.
A szervezők eredetileg New Yorkot szemelték ki, de ott pénzt kértek volna a stadion használatáért. A koncertet Londonban Károly herceg brit trónörökös és Diana hercegnő nyitotta meg, majd felcsendült a Status Quo Rocking All Over the World című nótája. A résztvevők egységesen 17 percet kaptak, a program Londonban a Band Aid, Philadelphiában a USA For Africa segélydalának eléneklésével zárult.
A Live Aid Philadelphia zenetörténetében különleges helyet foglal el azóta is. A jótékonysági rendezvényt egy brutálisan forró napon rendezték meg, olyan klasszikussá vált neves zenészek léptek fel, mint Madonna, Bruce Springsteen, a Black Sabbath, a The Pretenders, Rick Springfield, a The Hooters, a The Who, a Judas Priest és 1980-ban történt felbomlása után újra játszott a Led Zeppelin, akkor már eredeti dobosa, az 1978-ban elhunyt John Bonham nélkül. Akárcsak akkor, a most novemberi koncerten is fia, Jason ül majd a dobok mögé. És maradandó élményt nyújtott Mick Jagger és Tina Turner duettje is.
A legemlékezetesebb szereplés Phil Collinsé volt, aki előbb Londonban énekelt, még egy duettet is előadott Stinggel, majd az óceánt átrepülve Philadelphiában is a dobok mögé ült. Sokak szerint a Queen élete legnagyobb előadását tartotta, Madonna és a U2 pedig ekkor lett igazi világsztár.
A rendezők tervbe vettek egy egyedi duettet is a két kontinens között, David Bowie és Mick Jagger adta volna elő közös számát, de a technikai nehézségek miatt ehelyett végül a videóklipet vetítették le.
A műsor közben adakozásra buzdították a nézőket, a pénztárcák azonban lassan nyíltak ki. A csalódott és ideges Geldof ekkor élő adásban használt egy szalonképtelen kifejezést, aminek meg is lett az eredménye – a koncert végén mintegy 150 millió font gyűlt össze. Geldof nem sokkal később tiszteletbeli lovagi címet kapott (lévén azonban ír, nem biggyesztheti neve elé a Sir szócskát), 1986-ban Nobel-békedíjra terjesztették fel, amit nem kapott meg.
A Live Aid koncertre legutóbb a 2018-as Bohémia rapszódia című, a Queen együttesről – középpontban az énekessel, Freddie Mercuryval – szóló életrajzi film hívta fel a figyelmet. Ez volt a Queen (az énekes mellett Brian May – gitár; John Deacon – basszusgitár; Roger Taylor – dob) nagy visszatérése azután, hogy Mercury egy időre szólópályafutását részesítette előnyben.
Mivel a Live Aid-et egyedi és megismételhetetlen eseménynek tervezték, hivatalos felvételek nem készültek. A tévétársaságok azonban megőrizték közvetítéseiket, és a szaporodó kalózfelvételek miatt hat évvel ezelőtt – ezekre alapozva – a szervezők mégis kiadtak egy DVD-t.
A Live Aid öröksége ellentmondásosnak bizonyult, a kritikusok szerint a rendezvény ahhoz az Afrikát érintő sztereotípiát erősítette, ami a gyermekek éhezéséhez vezetett, és torzította a közvélemény külföldi segélyek iránti hozzáállását.
Húsz évvel a Live Aid után, 2005. július 2-án újabb monumentális szuperkoncertet rendeztek Live 8 címmel, ezúttal a világ tíz városában léptek fel a rock nagyságai, hogy felhívják a figyelmet a harmadik világ nyomorára.
