Szeretni csak azt tudjuk, amit ismerünk. Fekete István nélkül kevésbé szerethetnénk a hazánkat: embereit, flóráját, faunáját, rég- és közelmúltját.
Egészestés dokumentumfilm készült Fekete Istvánról, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet életre hívójáról, a magyar erdész-vadász irodalom elismert művelőjéről. A bereki ember című alkotást hétfő az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be.
Fekete István a 20. századi magyar irodalom legolvasottabb szerzője, Jókai Mór mellett minden idők legnépszerű magyar írója és a hazai „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelője.
Eddig több mint tízmillió példányban adták ki a műveit magyarul, emellett külföldön is tizenkét országban tíz nyelven jelentek meg munkái. Mindezek ellenére Fekete István művészetének sem a kortársai, sem a halála óta eltelt évtizedek irodalomtörténeti írásai nem adták meg azt a rangot, amiért maga az író egész életében hol hangosabban, hol csendesebben harcolt.
Élete alkonyán számos népszerű regénnyel s belőlük készült mozi- és tévéfilmekkel a háta mögött, befutott ifjúsági íróként, egyik levelében is így ír: „A hivatalos kritika alig vagy semmit nem foglalkozik írásaimmal.”
Fekete István születésének 120. és halálának 50. évfordulójára a huszadik századi magyar irodalom legolvasottabb
szerzőjének, a hazai „erdész-vadász irodalom” legismertebb művelőjének egész estés dokumentumfilmmel állítottak emléket az alkotók.
Miért lett előbb rajongott, majd betiltott, aztán kényszeresen beskatulyázott szerző? Honnan hozta azt a tudást és tapasztalást, amik felülmúlhatatlan természetleírásaiban, vadászati elbeszéléseiben, s csodálatos állatregényeiben jelennek meg, s amiket rejtett politikai üzenetei megfogalmazására szinte valamennyi írásában alkalmaz?
A bereki ember című film kordokumentumok, interjúk és irodalmi anyagok alapján, a Fekete család támogatásával és széles körű szakmai összefogással követi végig Fekete István útját és életének történelmi fordulópontokkal tűzdelt, sorsfordító pillanatait.
Megtudhatjuk, miként hatottak írói pályájára s természettel való kapcsolatára családi és politikai viszonyai, a siker és a sikertelenség, barátság és veszteség, megértés és meg nem értettség, s hogyan segítette őt különleges megfigyelőképessége és természettisztelete a vadászatban, az irodalomban és személyes emberi kapcsolataiban.
Az archív kordokumentumokra, interjúkra és irodalmi anyagokra épülő film Fekete István születésének 120. és halálának 50. évfordulóján készült a még élő Fekete István-leszármazottak támogatásával.
Szintén az Uránia Filmszínházban mutatták be a Kittenberger Kálmánról szóló filmet.
Széchenyi Zsigmondról és Kittenberger Kálmánról már készült film, Fekete István regényeit pedig ki ne olvasta volna – vetette fel Kovács Zoltán a filmbemutatón, hozzátéve: Magyarország egyik legolvasottabb írójáról van szó, akinek műveit több mint tizenötmillió példányban adták ki és tizenkét országban, tizennégy nyelven jelentek meg írásai.
Ideje azonban megemlékezni arról, hogy Fekete István munkásságának nem a gyerekirodalom a legfontosabb eleme. Azt agyonhallgatta a kommunista rezsim, amely megpróbálta az írót megtörni és arra kényszerítette Fekete Istvánt, hogy az ifjúsági irodalomban teljesítse ki magát – idézte fel.
Ezzel a filmmel nemcsak a természetről író embernek állítunk emléket, hanem elkezdhetjük törleszteni azt a restanciát, amellyel a magyar irodalom tartozik Fekete Istvánnak – mondta el Kovács Zoltán.
A Nemzeti Filmintézet és a Takarékbank támogatásával 2021-ben készült film kordokumentumok, a családtagokkal készített interjúk, valamint irodalmi anyagok alapján kalauzol végig az író életének történelmi fordulópontokkal tűzdelt, sorsfordító pillanatain.
A bereki ember főszerepeit Szabó Sipos Barnabás és Bodrogi Gyula játssza; a rendező Bertha Lívia, fényképezte Szepesi Dávid, a producerek Kovács Zoltán, Lajos Tamás és Vida József.
A nyolcvan perces filmet vetítik a Vadászati és Természeti Világkiállításon, tévépremierjét a Duna Televízióban tartják, október 4-től pedig az Uránia Nemzeti Filmszínház is műsorára tűzi A bereki embert.
