Titkos Ilona színésznő, a „fekete mélytüzű démon” számtalan múltszázadi anekdota főszereplője. Rajongtak érte a férfiak, irigyelték őt a nők, ő pedig nem tett mást, csak hódított és játszott.
Száztizenöt éve, 1898. május 21-én született és ötven éve, 1963. május 22-én halt meg Titkos Ilona színésznő, aki az 1920-30-as években a „sex appeal” megtestesítője volt.
1898. május 21-én született Kolozsváron. A kereskedelmi iskola elvégzése után a fővárosba költözött és beiratkozott az Országos Színészegyesület színiiskolájába, amelyet 1919-ben bejezett be. Feltűnő szépsége és tehetsége felkeltette Bárdos Artúr színházigazgató figyelmét, aki nem félt kezdő színészekkel dolgozni, s őt is felkarolta.
A fiatal tehetség beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és hamarosan a Belvárosi Színház sztárja lett. Legkedvesebb darabjainak szerzője Lakatos László volt, akinek Fej vagy írás című komédiájáról 1925-ben Schöpflin Aladár így számolt be a Nyugatban: „A cselekvény jelenetről jelenetre sok ötletességgel van kitalálva, fordulatosan dialogizálva, s a szerző kitűnően tudja foglalkoztatni a színészeket. Törzs Jenő és Titkos Ilona pompásak a két főszerepben, játékuk tele van verve-vel (ihlettel, hévvel, lelkesedéssel), az apró színészi ötletek csak úgy pattognak belőlük, a színészi elmésségnek kitűnő példáit adják.”
Titkos Ilona karaktere remekül érvényesült a másik kedvenc, Fodor László Dr. Szabó Juci című színdarabjában, amelyben az emancipált nőt keltette életre. Klasszikusokban is kiemelkedőt nyújtott, eljátszotta többek között Arisztophanes Lüszisztraté című vígjátékának címszerepét is.
„Titkos Ilona mestere az ilyen figurák ábrázolásának. Az ő művészete is ilyen kifelé fordított művészet. Legalább még eddig nemigen mutatta meg, hogy belül is van valami, de amit mutat, az tetszetős, kellemes, sokszor igéző hatású.”
A femme fatale
„Lelki szememmel, ha felteszem rá a távolba látó és jövőbe látó lelki szemüveget, már látom népszerű honleányainkat, s köztük az ünnepelteket, férfiruhában – csak azon töröm még a fejem, hogy találja meg a változatosságra berendezett női képzelet számítását a viszonylagosan szürke és uniformizált területen, a férfiöltözködés lehetőségei közt?!
Az egyéniség persze itt is érvényesülni fog.
Miért ne sülne?
Nyilvánvaló, hogy például:
(…)
Titkos Ilona: nyersselyem ing, harmonikus nadrág, széles váll, kilógó selyem zsebkendő oldalzsebből – raccsolás.” (Karinthy Frigyes: Marlene Dietrich azt izente…, Színházi Élet 1933.)
Igazi „femme fatale” színésznő volt, a „fekete mélytüzű démon” – ahogy egynémely kritikus emlegette. Temperamentumos játékából, sajátos női vonzerejéből ösztönös tehetség, erő és egyszerűség áradt. Sokat írtak róla a korabeli lapok, versengtek azért, hogy fotóját címlapjukon közölhessék. Ilona volt az egyik legjobban öltözködő pesti színésznő, szép angolos kosztümjeit, báli toalettjeit, estélyi ruháit apró részletességgel írta le a nagy színházi tollforgató, Egyed Zoltán.
Titkos „csábjátékának” köszönhetően a férfiak százai hevertek a lábai előtt. Közöttük volt Széchenyi Pál gróf, az ismert társaságbeli arisztokrata is, aki egy reggelig tartó estély után meglehetőse extravagáns módon adta a színésznő tudtára rajongását. Egy virágkereskedésben két óriási kosár rózsát vásárolt, majd barátaival a mátyásföldi repülőtérre hajtatott, ahol repülőt bérelt. Az ügyes pilótával Titkos Ilona villája, a Szent Domonkos utca 9. fölé kormányoztatta a gépet. A szokatlanul alacsonyan szálló repülőgép zajára Ilona és a házában tartózkodó személyzet az udvarra sereglett, amelyet rózsák sokasága borított be, sőt még a szomszéd házra is jutott belőlük. A művésznő zsebkendő-lobogtatással köszönte meg a „szerelmes meglepetést”, majd a sok-sok rózsát csokrokba kötötte.
Egy lány, aki mer
Titkos Ilona nagy sikerrel játszott a Belvárosi-, a Magyar-, majd a Vígszínházban is. Amikor Német Antalt megbízták a Nemzeti Színház igazgatásával, 1934-ben Titkos Ilonát is a társulathoz csábította, s ő remekül beilleszkedett a társulatba.
Nagy közönségsikere volt az Április című Török Sándor drámában, amelyben egy démont alakított, Bessenyei György Ágis tragédiájában, és ő játszotta Joseph Albrecht VIII. Henrikjében Boleyn Annát (a királyt Csortos Gyula alakította). 1935-37-ben újra a Magyar Színház tagja volt, de ezután szerződés nélkül maradt.
A Belvárosi Színházban, Faragó Sándor és László Aladár Egy lány, aki mer című komédiájában 1930 végén, Somlay Artúr és Titkos Ilona partnere Dayka Margit volt. A nagy gazdasági összeomlás, a hangosfilm bejövetelének korában, az elszegényedés kapcsán kialakuló erkölcsi válság idején valahogy a kor jelképévé válik az a mondat, ami a darabban hangzott el Titkos Ilona szájából: „Édes fiam, ha manapság egy fix fizetéses gépírólány hozzámegy egy bankigazgatóhoz, akkor a bankigazgató csinálja a jó partit.”
1942-ben Pünkösti Andor a Madách Színházba hívta egy szerep erejéig: Felkai Ferenc Nérójában Agrippinát játszotta az elragadtatott közönség előtt (Néró Greguss Zoltán, Poppeia Sennyei Vera volt).
A nyilasok általi meghurcolásból is felemelkedett
1944 végén a nyilasok Sopronkőhidára hurcolták, de hamarosan szabadon engedték. „A fegyházból megszöktem. Győrbe gyalogoltam, ahol egy pékmesternél bujkáltam. Amikor az oroszok felszabadították a várost, végre szabad voltam és most aztán – újra kezdem az életet.”
1945-ben az Új Színházban, 1945-1947 között Miskolcon lépett fel. 1947-től 1959-ig a Nemzeti Színház tagja volt ugyan, de sokszor mellőzték múltja miatt. Mégis a közönség kedvence volt Shaw Pygmalionjában, amelyben Pearcenét játszotta, és Háy Gyula drámájában, az Erőben. Epizód-figurát alakított a szocialista realista Visnyevszkij-darabban, a Feledhetetlen 1919-ben. Egy alkalommal Warennét is eljátszotta Ladomerszky Margit másod-szereposztásaként. Mellőzöttsége miatt 1955-57-ben Mészöly Tibor újra a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződtette, majd 1959-ben nyugdíjba vonult.
Titkos Ilona pályafutása során néhány filmszerepet is kapott, az elsőt 1941-ben Radványi Géza Európa nem válaszol című alkotásában, amelyben Tasnádi Fekete Mária oldalán játszott. Az ötvenes években epizódszereplőként tűnt fel Máriássy Félix Külvárosi legenda és Bán Frigyes Csigalépcső című filmjében. Utolsó filmszerepe az 1960-ban készült Fapados szerelem volt, amelynek forgatásán újra Máriássy Félixszel dolgozott együtt.
Titkos Ilona 65 éves korában, 1963. május 22-én halt meg Budapesten.
