A magyar Himnusz regényes története a költemény, majd az ének keletkezése óta mind a mai napig folyamatosan íródik. A magyar kultúra napján, január 22-én Kölcsey Ferenc Hymnus című versének „letisztázását” ünnepeljük, később Erkel Ferenc zenéjével vált teljessé kultúránk egyik alapköve.
„Aligha írhatta volna Kölcsey Ferencnél alkalmasabb költő a Himnuszt. Nem azért, mert a nagyok között ő volt a legnagyobb, hanem azért, mert ő volt a legesendőbb. A Himnusz ugyanis borús ének („Vár állott, most kőhalom”), amelyre az átokkal terhelt magyar sors vet árnyékot („S ah, szabadság nem virúl / A holtnak véréből”), s marad a könyörgés: „Isten, áldd meg a magyart”. Mintha Kölcsey – ősi családja révén, amelyet a Honfoglalásig vezetett vissza – csekei magányában maga élte volna meg a „magyar nép zivataros századait”. Magyarsága Debrecenben pallérozódott református tudattal, örökös magányát a korai árvaság tragédiája alapozta meg, amihez maradandó nyomot hagyó gyerekkori betegség társult. Kölcsey nem volt hősi alkat. De a hatalom rá is gyanakodott, mert a gondolat veszélyes fegyverét forgatta az irodalom csataterén. Pajzsán a magyar nyelv nemzetformáló angyalát hordta'” – fogalmaz Batta András Erkel Ferenc-díjas, Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, tanár a BFT gondozásában készült magyarhimnusz.hu weboldalon.
A Himnusz regényes története címmel készült ismeretterjesztőfilm a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság együttműködésében. A 30 perces alkotás animációk, videóbejátszások segítségével tárja a közönség elé a Himnusz történetét – olvasható a Budapesti Filharmóniai Társaság MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, a két szerző életútja, a Himnusz keletkezése és utóélete számos izgalmas, regényes fordulatban bővelkedik. Az Erkel Ferenc által alapított Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság filmje edukatív jelleggel tárja a közönség elé a Himnusz történetét számos érdekességgel, néhol szórakoztató epizóddal tarkítva.
A dokumentumfilmben Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője beszélget a vers és zene kapcsolatáról. Az anekdotákból megtudható, hogy Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője is adott be pályaművet 1844-ben a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatra, a mű fel is csendül a filmben. Megtudható továbbá, hogy miért alkalmaztak a pályázatban kottamásolókat, miért kapott rossz jeligét Erkel Ferenc munkája, valamint hogyan fogadta az akkori közvélemény Erkel Ferenc szerzeményét.
Mint írják, az elmúlt csaknem 100 évben Dohnányi Ernő áthangszerelésében énekeljük hazánk legfontosabb dallamát, a filmben fény derül a legfontosabb különbségekre is Erkel eredeti koncepciója és Dohnányi verziója között.
A filmet az Ambient Pictures csapata, azaz Tuza Norbert rendező-szerkesztő és Szín Róbert operatőr-vágó készítette. A film szakreferense Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája és az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
A filmmel párhuzamosan a BFT gondozásában készült magyarhimnusz.hu weboldalon meghallgatható az összes fennmaradt korabeli pályamű, így Erkel Ferenc eredeti verziója is a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának előadásában, és olvasható a Himnusz története Batta András zenetörténész tollából.
Mindenki számára letölthetővé válik az Erkel-féle Himnusz szimfonikus zenekari kottája, fúvószenekari és zongorás verziója is, a ma gyakrabban játszott Dohnányi-feldolgozás mellett. Egy idővonal segítségével, képekkel illusztrálva követhető nyomon a Himnusz keletkezésének története napjainkig.
A közleményben idézik Tóth Lászlót, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökét, aki elmondta: az elkészült filmet eljuttatják az összes tankerülethez, és bíznak benne, hogy minél több fiatal fogja ezzel ünnepelni a magyar kultúra napját. Mint hozzátette, fontosnak tartják, hogy visszatérjünk a kicsit gyorsabb, verbunkosabb eredeti verzióhoz, ahogy ezt Erkel megálmodta.
A Himnusz regényes története című film:
