Tudtad, hogy Pest első tömegközlekedési járata zeneszóval indult útnak, és ha elfáradtak a lovak, olykor az utasok is segítettek? A lóvasút története tele van meglepő részletekkel.
Mielőtt megérkezett a villamos…
Ma természetesnek vesszük, hogy néhány percenként villamos vagy metró érkezik, ám a 19. század közepén a főváros közlekedése egészen más képet mutatott. A város utcáin konflisok, omnibuszok és lovas kocsik közlekedtek, a modern tömegközlekedés első igazi mérföldkövét pedig a lóvasút jelentette.
1866. augusztus 1-jén indult el Pest első menetrend szerinti személyszállító lóvasútja, amely a mai Kálvin tér és Újpest között teremtett gyors összeköttetést. A vonal nemcsak a közlekedést változtatta meg, hanem a város fejlődésére is óriási hatással volt.
Íme néhány érdekesség a pesti lóvasútról
1. Pest Európa élvonalába került
Amikor 1866-ban elindult az első személyszállító lóvasút, Pest Európa hatodik olyan városa lett, ahol ilyen közlekedési eszköz szolgálta az utasokat. A példát New York, Párizs, London és Berlin után követte.
2. Zeneszó mellett indult az első járat
Az első ünnepi szerelvényen nemcsak a város vezetői és az újságírók utaztak. Az egyik kocsiban cigányzenekar húzta a talpalávalót, Újpesten pedig virágokkal és ünnepséggel fogadták az érkezőket.
3. Nem mindenki tudott olvasni
A megállók nevét nem csupán feliratok jelezték. Az írástudatlan utazók tájékozódását különböző színű zászlók segítették, így mindenki felismerhette, hol kell leszállnia.
4. A Váci úton szinte bárhol meg lehetett állni
A mai szigorúan kijelölt megállókkal szemben a Váci úti szakaszon az utasok kérésére szinte bárhol megállhatott a lóvasút.
5. Ha elfáradtak a lovak…
A Cultura korábbi írásai is felidézik, hogy a főváros közlekedése sokáig szorosan összefonódott a lovakkal. A legenda szerint, ha egy-egy emelkedőn vagy rossz útviszonyok között a lovak nehezen húzták a kocsit, az utasok olykor leszálltak, sőt előfordult, hogy maguk is segítettek a jármű továbbításában.
6. Meglepően sűrűn jártak a kocsik
A 9 kilométeres út nagyjából 35 percig tartott, a szerelvények pedig 4–5 percenként követték egymást. Ez a kor viszonyai között rendkívül korszerű menetrendnek számított.
Igaz, a kitérőknél gyakran várakozni kellett, így az utazás akár egy órán át is eltarthatott.
7. Már akkor is zsúfoltak voltak a járatok
A lóvasút óriási sikert aratott. Az első hónapban mintegy 57 ezren utaztak rajta, és a jegyeket sokszor csak elővételben lehetett megvásárolni.
A zsúfoltság tehát nem a modern nagyvárosok találmánya.
8. Három osztályon lehetett utazni
A kocsikon első-, másod- és harmadosztály is működött. A kényelmesebb helyekért természetesen többet kellett fizetni, ugyanakkor a gyári munkások kedvezményes jegyet válthattak.
Sőt, meletes lóvasút is közlekedett Budapesten: Kevesen tudják, hogy a későbbi vonalakon emeletes kocsik is megjelentek. A tetőkarzatról kiváló kilátás nyílt a városra, ezért ezek a járművek különösen népszerűek voltak a kirándulók körében.
9. Több mint ezer ló dolgozott a városért
A budapesti lóvasúthálózat fénykorában, az 1880-as évek végén közel 46 kilométer hosszú volt, 31 vonalon mintegy 350 kocsi közlekedett. A járművek vontatásáról csaknem 1200 ló gondoskodott.
10. A villamos vetett véget egy korszaknak
A 19. század végére Budapest rohamos fejlődése már gyorsabb és nagyobb kapacitású közlekedést kívánt. 1887-ben megjelentek az első villamosok, néhány évvel később pedig megkezdődött a lóvasúti hálózat villamosítása.
Az utolsó budapesti lóvasút 1898-ban búcsúzott el a városi közlekedéstől, bár a Margitszigeten még 1928-ig szolgáltak a lovak által húzott kocsik.
Egy város fejlődésének jelképe
A lóvasút jóval több volt egyszerű közlekedési eszköznél: hozzájárult Újpest fejlődéséhez, új városrészek bekapcsolásához, és megalapozta Budapest modern tömegközlekedését. Bár ma már csak archív fényképeken és múzeumokban találkozhatunk vele, története emlékeztet arra, milyen hatalmas utat tett meg a főváros a lovak vontatta kocsiktól a XXI. századi villamosokig.
