Egyszer volt, hol nem volt. Mikor volt, mikor nem, elég az, hogy régen volt. Hetedhétországon is túl, az Óperenciás tengeren is túl, az üveghegyeken is túl. Mesék és íróik, mert a meséket nem csak a gyerekek olvassák.
„A meséknek azok a formái, amik működnek, túlélnek, a többiek meghalnak és feledésbe merülnek….Piroska története manapság megmeneküléssel ér véget, nem pedig a gyermek felfalásával, mert ez a változat, ami túlélte a többit.” (Neil Gaiman: Tükör és füst)
A mese mindenkié
Mesesarok mesélőkkel a Galériában
Shakespeare nem csak mesésen írt, egyes műveiben megtalálhatunk számos mesei elemet is, La Fontaine nélkül ma A tücsök és a hangya fabula mesével lennénk szegényebbek. Aztán jött Hans Christian Andersen dán meseíró, aki elkezdett valamit, ami átformálta a meseirodalmat és a gyermekekhez való közelítést. Andersen meséit szinte minden európai nyelvre lefordították, több kiadásban magyarul is megjelentek. Először egyébként Petőfi Sándor özvegye, Szendrey Júlia adott ki belőlük egy válogatást, 1856-ban. A Grimm testvérek szépségesen elbeszélő stílusát lassan de biztosan felváltotta a valóságot is bemutató, naturális elemekkel tarkított mesevilág.
„A magyar nemzet ezeréves életének legszomorúbb tavaszán fogtam e könyv írásába: az első fejezetek egy-két keserű kiszólását ez magyarázza. Azzal az érzéssel ültem íróasztalomhoz, hogy e könyv írói pályám utolsó könyve lesz – halálom után, ha nyilvánosságra kerül” – írta önéletrajzi könyvéről Benedek Elek 1920 elején.
A mese mindenkit megtalál; az egyik legnépszerűbb ifjúsági írónak tekinthetjük Molnár Ferenc drámaírót, akinek történetét a Pál utcai fiúkról kitűnő ifjúsági regényként tartják számon világszerte. Benedek Elek meséi örökbecsűek és soha meg nem unhatók, nem is tudunk elképzelni nélkülük gyermekkort. Majd jöttek a kérdéseket felvető és válaszokat adó Janikovszky Éva-történetek és Lázár Ervin tündérmeséi. Tolkien Hobbitja nélkül borzalmasan szegények lennénk; egy utánozhatatlanul egyedi világba visz el bennünket. De ne feledjük a kortárs szerzőket se, Neil Gaiman mesének is tekinthető, urban fantasyba sorolt történeteivel fantáziánk és nyelvünk világa is színesebbé válik. Nemzedékek nőttek fel Csukás István meséin és mesealakjain, Nógrádi Gábor munkásságának említésével pedig mai korunkba érkezünk, Lackfi János szinte minden műfajban, minden korosztályt bármikor képes elaltatni. Talán nem is találunk írót, aki közelebb tud férkőzni a gyerekekhez, mint Varró Dániel.
Kortárs meseantológia, Berosált a rezesbanda, Lúzer Rádió, Budapest! és a slammerek
Az esőnek és a rossz időnek hátat fordítanak a könyvek, sőt, kihívó tekintettel felhívják mindenki figyelmét arra, hogy olvasni bizony van mit. Ezen a nyáron a Pozsonyi Pagony gondozásában megjelent A kalóz nagypapa című kortárs meseantológia című kötetet érdemes megismerni, és olvasgatni kicsinek és felnőttnek egyaránt, Marék Veronika, Finy Petra, Szabó Borbála, Tasnádi István, Szabó T. Anna, Lackfi János, Kukorelly Endre, Tóth Krisztina, Gimesi Dóra, Menyhért Anna, Tamás Zsuzsa… és még sokan mások.
Böszörményi Gyula Lúzer Rádió, Budapest! kötetéről már beszámoltunk, és állítjuk, a szerző nem hazudtolja meg magát, sőt olyan témákat igyekszik felvetni a fiatalok nyelvén, melyek mindennapjainkat itatják át. A szerző mindenki figyelmét felhívja: „Hé, te ott a boltban, ezt a könyvet vissza ne tedd a polcra, hisz a Lúzer Rádió e lapokról ismét csak nektek ricsajoz! Akkor hát nyomassuk a dilit ezerrel, ahogy a csövön kifér! …KATT”
Egy várva várt kötetet is dédelgethetünk idén nyáron. Mielőtt a készülő tévéfilmet megtekinthetnénk, elolvashatjuk Csukás István Berosált a rezesbanda című regényét a Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően. „Egy kedvesen őrült figurát alkottam meg, aki muzeális fegyvereket gyűjt” – nyilatkozta az ország egyik kedvenc meseírója, aki szerint azért készült el a könyv, mert „csak bandában érdemes élni”.
A könyvhéten Malter György Rosszcsont mesék című könyvbemutatóját játékos, bábos előadás színesítette, Janikovszky Éva szövegeit slammerek adták elő. Hiánycikknek is tekinthettük eddig Pikler Éva most megjelent humoros és mesés rajzaival illusztrált Balatoni böngésző című kötetet, amiben így ír a szerző: „Képeket alkotok kicsiknek és nagyoknak. Komolyat és komolytalant is. Játék az egész, formákkal, színekkel, tartalommal, hogy a világ érdekesebb hely legyen.” A kötet a Móra Kiadónak köszönhető.
Jártál már a Fahéjas kertben? Azt hiszed, nem? Pedig ott mindenki járt! – írja a fiatal szerző, Sopotnik Zoltán, aki Egri Mónikával egy különös világba vezet el a Fahéjas kert kötetben. És ha már Móra kiadó, ne feledkezzünk meg Nógrádi Gábor új címet kapott, A hó fogságában című regényéről, és a Cseh és morva regék és mondák kötetről.
Hogy mindent értsünk, lelkünkben helyre tegyünk a Magvető Kiadó sorozatában, Boldizsár Ildikó Mesekalauz úton lévőknek című kötetet ajánljuk. A művészetterapeuta szerkesztő és író pontosan tudja, a mesékből kapott tudás nélkülözhetetlen, mert csak így van esélyünk arra, hogy egyszer majd rólunk is elmondhassák: ,”boldogan éltek, míg meg nem haltak”.
Nem panaszkodhatunk, jó társaság jött össze erre a nyárra, érdemes kezünkbe venni, szagolgatni, olvasgatni és mesélni, éjjel-nappal mesélni.
Mesesarok mesélőkkel a Galériában
Fotó: Garamvölgyi Katalin
Oldal Geregely
