Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet. Csupán néhány kiragadott cím életművéből, de fölösleges is folytatni a fölsorolást, hiszen úgyis mindenki azonnal tudja, hogy Szabó Magdáról, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású alkotójáról van szó, aki Esterházy Péter szerint a magyar irodalom utolsó nagyasszonya volt.
Ha akarnánk, sem tudnánk megkerülni Szabó Magda életművét, a művein keresztül kicsit őt is ünnepeljük. Beszélhetnénk gyermekkönyveiről, a művein alapuló mozifilmről, mi – az MTVA összeállítását kiegészítve – mégis azokat választottuk, melyekkel minden olvasónk találkozhat. Időtlen klasszikussá váltak művei, legyen szó meséről, ifjúsági regényről, családi krónikáról, történelmi drámáról vagy a felnőtt lét útkeresését és problémáit boncolgató bármely könyvéről, s gyakorlatilag nincs olyan témája, melyről úgy írt volna, hogy az ma – és valaha bármikor – ne lenne érvényes. Igazi halhatatlan.
A gazdag életmű 52 könyvet számlál, legutóbb 2005-ben jelent meg Szüret címmel verseskötete és A macskák szerdája című dráma, s tavaly adták ki összegyűjtött hangjátékait Békekötés címmel. Műveit 42 nyelvre fordították le.
Abigél
magyar tévéfilmsorozat, 146 perc, 1978 (12)
Rendező: Zsurzs Éva
Író: Szabó Magda
Zeneszerző: Palásti Pál
Operatőr: Lukács Lóránt
Vágó: Sellő Hajnal
Szereplők: Szerencsi Éva – Vitay Georgina; Nagy Attila – Vitay tábornok; Básti Lajos – Torma Gedeon; Ruttkai Éva – Horn Mici; Piros Ildikó – Zsuzsanna; Garas Dezső – Kőnig; Balázsovits Lajos – Kalmár Péter; Bánfalvy Ágnes – Torma Piroska
Kortalan és megunhatatlan sorozat az 1977-ben forgatott Abigél, amelyen generációk nőttek föl és egy színésznemzedék művésznőit indította el a pályán az ismertség és elismertség felé. A történet főszereplője Vitay Gina, egy tábornok lánya, akit a II. világháború utolsó esztendejében egy vidéki egyházi leánynevelő intézetben rejtenek el, mert édesapja tevékeny résztvevője a magyar ellenállási mozgalomnak és letartóztatás fenyegeti. Gina mindjárt az első nap megtudja, hogy ebben a világtól „távoleső” helyen sok különös dolog történik, s bár társai kiközösítik, egyetlen reménye marad a titokzatos Abigél, aki végső kétségbeesésében mindenkin segít.
A Zsurzs Éva rendezte epizódokban persze nem csak ifjú színészeket láthatunk: Básti Lajos – akinek a sorozat utolsó szerepei közé tartozik -, Garas Dezső, Tábori Nóra vagy Schubert Éva nevét már 1977-ben sem kellett senkinek bemutatni, hiszen koruk sztárjai voltak. Bármikor tűzzék is műsorra a Szerencsi Éva főszereplésével készült, második világháború alatt intézetben játszódó történetet, az biztos siker a nézők – és nem csak a fiatalság – körében.
Tündér Lala
magyar mesejáték, 81 perc, 1976
Rendező: Katkics Ilona
Író: Szabó Magda
Forgatókönyvíró: Békés József
Zeneszerző: Wolf Péter
Operatőr: Bónis Gyula
Mészáros Marci – Lala; Ernyey Béla – Amalfi herceg; Benkő Gyula – Omikron; Sárosi Gábor – Parancsnok; Irina Alfjorova – Irisz
Tündérországban mostanában egyre furcsább dolgok történnek, s mögöttük minden esetben Irisz királynő kisfia, Lala áll. Most például ismét eltűnt, s ráadásul elvitte a királynő konvertorát, mellyel tetszés szerint átalakíthatja magát bármiféle élőlénnyé. És ez még a kisebbik baj, de magával vitte Irisz jogarát is, márpedig anélkül nem jelenhet meg a királynő a hamarosan kezdődő államtanácson. Aterpater varázsló megvizsgálja Lalát és kiderül: emberszíve van, amiatt viselkedik olyan furcsán. S aki nem egészen tündér, azt száműzni kell Tündérországból.
„Egyáltalán, mi a csoda lehet ebben az országban? Egész nap egyetlenegy vásárló járt a patikában, Huba, a szúnyog, aki a hizlaló injekciójáért jött, az is rohant, azt kiabálta, áldás kísérje Csill lépteit (ez szép volt tőle, de ugyan mért?), siet vissza a rádiójához, mert a reggeli döbbenetes hírek óta az egész nép az adásokat lesi. Na, ő ugyan nem, őt soha életében nem érdekelte a politika, amellett fogalma sincs, mi lehetett a korai hírekben, náluk csak akkor hallgatnak rádiót, ha véletlenül nyitva marad koncert után.”
Az a szép fényes nap
magyar tévéfilm, 114 perc, 1981 (12)
Rendező: Szőnyi G. Sándor
Író: Szabó Magda
Zeneszerző: Durkó Zsolt
Operatőr: Bornyi Gyula
Szereplők :Koncz Gábor – Géza fejedelem; Kovács Titusz – Vajk, a fia;
Sinkovits Imre – Gyula, a fejedelem apósa; Polgár Géza – Gyula barátja; Jordán Tamás – Tata, Vajk nevelője;Bujtor István – Nürnbergi Hermann
Szabó Magda az Az a szép, fényes nap című történelmi drámájának témája Géza és Vajk korának Magyarországa és a keresztény Európa viszonya, a történelmi helyzet, amely olyan kérdéseket vet föl, melyeket hosszas vívódás és áldozatok árán lehet csak jól és felelősséggel megválaszolni.
994. ősze, szép fényes nap. Vajknak, Géza fejedelem fiának keresztelése előestéjén összegyűltek Európa keresztény királyságainak követei a magyar fejedelmi udvarban, hogy tanúi legyenek a magyar nép csatlakozásának a többi európai keresztény országhoz. Az addig nyugati portyázásairól hírhedt magyar törzsnek új útra indulásáig hosszú, nehéz véres utat kellett megtennie Géza fejedelemnek, aki egyetlen döntésével megteremtette azokat a feltételeket, amelyek összetartják, megkötik népét, s bekapcsolják abba az európai közösségbe, melynek keretében nemzetté fejlődhetik. Eközben szembekerül a hagyományokkal, a régi életmódot védőkkel és az új istent teljes szívvel és hittel vállaló Vajkkal, aki holnaptól István király lesz, s akit az utókor Szent István néven tart majd számon.
Ezt a komplex és izgalmas időszakot mutatja be a történelmi dráma filmváltozata, melyben Gézát Koncz Gábor, Vajkot, a későbbi államalapító Szent Istvánt pedig Kovács Titusz alakítja.
Az ajtó
magyar-német filmdráma, 94 perc, 2012 (12)
Rendező: Szabó István
Író: Szabó Magda
Forgatókönyvíró: Szabó István, Vészits Andrea
Operatőr: Ragályi Elemér
Producer: Hábermann Jenő
Sőth Sándor
Vágó: Lemhényi Réka
Martina Gedeck – Magda; Helen Mirren – Emerenc; Eperjes Károly – Tibor; Börcsök Enikő – Sutu; Marozsán Erika – Grossmann Éva; Jirí Menzel – Sebész
Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényéből készült film, két szigorú elvek szerint élő asszony portréja. A házvezetőnő és a ház asszonyának apránként kibontakozó, és sokszor viharos kapcsolatának megrendítően szép története. Magda, az írónő bejárónőt keres. Megismeri Emerencet, a meglehetősen öntörvényű, nyers asszonyt. A kezdetben egymás iránt érzett gyanakvás és közöny helyét, lassanként átveszi az elfogadás és a bizalom. Ahogy Emerencről leválik a ridegség máza, úgy tárul ki egyre jobban a közöttük lévő ajtó. A film rendezője Szabó István.
Régimódi történet
magyar színházi felvétel, 160 perc, 1982 (12)
Rendező: Lengyel György
Író: Szabó Magda
Díszlettervező: Szinte Gábor
Sulyok Mária – Rickl Mária, a Kismester utcai ház lakója; Almási Éva – Jablonczay Lenke, az unokája; Márkus László – Jablonczay Kálmán, a férje; Schütz Ila – Gizella, gyermeke; Csűrös Karola – Margit, gyermeke
Szintén Szabó Magda tollát dicséri a Régimódi történet, amelynek ezúttal nem filmes, hanem színpadi változatát láthatják a nézők. Családregény ez a javából, s az Anselmus és Jablonczay felmenők kalandos élettörténete mellett Jablonczay Lenke, az írónő édesanyja áll a történések középpontjában, akinek halála után a gyászmunka kézzel fogható eredménye, „végterméke” lett ez a mű. A dédnagymama, Rickl Mária hiteles dzsentri alakját tökéletesen mutatja be, aki okos, hideg, zsugori, kíméletlenségében önmagát és szeretteit is elpusztítja. A magyar dzsentri társadalom bukását a két Jablonczay testesíti meg, valamint a sorsa ellen újra meg újra lázadó Gacsáry Emma, az oly sokáig idegennek, gyűlöletesnek, megérthetetlennek látszó nagymama.
