A Nagy Testvérnek is volt atyja. Jevgenyij Zamjatyin orosz író (1884-1937) regénye évtizedekkel megelőzte George Orwell 1984-ét.
Jevgenyij Zamjatyin számokká változtatott emberek, akiknek életét „Az órák táblázata” szabályozza és kényszeríti arra, hogy ugyanabban az időben keljenek, ugyanabban a pillanatban kezdjenek étkezni egy Egyesített Államban, amely ezer éve létezik és a mindenható Jótevő irányítja. Egy totalitárius államban, amelyben az Őrök mindent ellenőriznek és elnyomnak minden másságot.
Ezt, a mai nyelven „orwellinek” nevezhető világot Mi címmel 1920-21-ben írta meg Zamjatyin, 29 évvel az 1984 előtt. Orwell akkor még csak 17 éves volt és talán nem is sejtette, hogy író lesz. Nyugaton a könyvet bő tíz évvel korábban publikálták, mint ahogy a nyugtalanító utópiák másik mestere, Aldous Huxley megírta a Szép új világot, amelyről maga Orwell is úgy nyilatkozott, hogy a Miből vett ihletett.
Zamjatyin bolsevik értelmiségi volt, részt vett már az 1905-ös mozgalmakban is és lelkesen üdvözölte az 1917-es forradalmat. De már 1920-ban keményen bírálta a rendszert, amely Lenin körül konszolidálódott, azoknak a „proletár íróknak” egyre növekvő hatalmát, akik azt állították, hogy mindent a forradalom győzelmének kell alárendelni.
A Mit nem adták ki Szovjet-Oroszországban. 1923-ban felolvasták az írószövetségben és botrány lett belőle. Viszont 1924-ben megjelent Angliában, 1927-ben Csehországban, 1929-ben Franciaországban. Közben hazájában az író élete egyre nehezebbé vált – idézi fel az eseményeket a Corriere della Sera.
A Mi főszereplője D-503 (mivel az Egyesített Államban számok jelölték nevek helyett az embereket), matematikus, akit megbíznak az Integrális megépítésével. Ez egy óriási üveglövedék, amelynek feladata lesz elterjeszteni az egész kozmoszban az államnak a Földön már konszolidált elveit. D-503 azonban megfertőződik egy irracionális számmal, azaz szerelmes lesz I-330-ba, egy fiatal forradalmárnőbe, aki tagja egy illegális csoportnak. A csoport meg akarja szerezni az Integrálist, hogy megdöntse az Egyesített Államot. Az Őrök közreműködésével azonban a Jótevőnek sikerül semlegesítenie az összeesküvést.
A Mi világában az emberek már csaknem tökéletes robotok. Szolgaian követik az órák könyvének utasításait, amelyek előírják, hogy egyes helyzetekben mit kell cselekedniük. Üvegházakban élnek, az előírt időben és módon szeretkeznek. Van azonban egy hibájuk: működik a képzeletük. Ezért a Jótevő az egész világ lakosságát aláveti a Nagy Műtétnek. Mindenkinek az agyvelejéből kioperálják a képzeletet működtető részt. Az Új Ember végre megfelel az új rendszernek.
A könyv a végén azonban nyitva hagy egy utat a reménynek: a 0-90 terhes és még az agyműtét előtt sikerül elmenekülnie a Zöld Falon túlra.
A szovjet Proletkult egyes tagjainak valóban voltak ehhez hasonló elképzeléseik. A leghírhedtebb talán Alekszej Gasev volt, aki a Taylor-féle ipari termelési módszereket szerette volna megvalósítani az emberek mindennapi életében. Létrehozta Az Idő Ligáját, amelyben a tagoknak pontosan fel kellett jegyezniük napi időfelhasználásuk minden percét. Javasolta azt is, hogy a gyakran használt kifejezéseket helyettesítsék betűkkel vagy számokkal. A kommunikáció mechanizálásának nevezte az ötletet.
Jevgenyij Zamjatyint csak Makszm Gorkij pártfogása mentette meg a letartóztatástól. Sztálin engedélyezte, hogy külföldre távozzon. Az író 1937-ben Párizsban halt meg.
