1978-ban mutatták be a Szabó Magda regénye alapján készült nagy sikerű Abigél című tévésorozatot.
Szabó Magda műveiben visszatérő gondolat, hogy az ember nemcsak elszenvedi, hanem alakítja is életét, kellő támogatással és erővel békét és nyugalmat teremthet maga körül: a kisebbrendűség leküzdésére védőszérumot, a boldogság eléréséhez pedig recepteket kínált. Az MTVA néhány érdekességet gyűjtött az évfordulóra emlékezve.
Az 1970-ben megjelent Abigél című regényéből Szabó Magda készítette a forgatókönyvet, a rendezésre pedig az a Zsurzs Éva kapott lehetőséget, aki már dolgozott együtt az írónővel a Danaida című könyvének megfilmesítése során, áll az összeállításban.
Az Abigél azonban a két alkotó még szorosabb együttműködését követelte, amiről a rendező így mesélt egyszer:
„Akkor Magda már nagyon bízott bennem, s elém öntötte egyben az egészet. Körülbelül négyszáz oldal dialógust adott át. Ebből kezdtem én a részeket „gyúrni”. Nem beszéltük meg előre, hány rész legyen. Azt mondtam, összeállítom, ahogy én érzem, mi kerüljön egy-egy részbe, s ahová úgy érzem, egy-egy mondatot be kell tenni, beteszek, s ha ki kell hagyni, kihagyok. Ezt azután ő átnézi, és természetesen átírja az ő stílusában“.
A történet főszereplője Vitay Gina, egy tábornok lánya, akit a II. világháború utolsó esztendejében egy vidéki egyházi leánynevelő intézetben rejtenek el, mert édesapja tevékeny résztvevője a magyar ellenállási mozgalomnak és letartóztatás fenyegeti. Gina mindjárt az első nap megtudja, hogy ebben a világtól „távoleső” helyen sok különös dolog történik, s bár társai kiközösítik, egyetlen reménye marad a titokzatos Abigél, aki végső kétségbeesésében mindenkin segít.
Vitay Gina, egy tábornok lánya, akit a II. világháború utolsó esztendejében egy vidéki egyházi leánynevelő intézetben rejtenek el. Ebben a világtól „távoleső” helyen sok különös dolog történik. Megjelenik az intézetnél a kislány régi szerelme, Kuncz főhadnagy és romantikus éjszakai találkára hívja. Itt közli vele, hogy másnap meg akarja szöktetni. Gina levélben értesül Abigéltől, hogy a főhadnagy azért jött Árkodra, mert az ő személyével próbálják rávenni apját küzdőtársai elárulására. Horn Mici megszökteti Vitayt a Matulából. Itt tudja meg Gina, hogy ki a híres Abigél.
A regény és így a sorozat díszletei is attól olyan valóságosak, hogy Szabó Magda debreceni diákéveinek emlékein alapulnak. A forgatás azonban nem Debrecenben, hanem budapesti és váci helyszíneken, illetve a Vácrátóti Arborétumban zajlott. A Matula homlokzata például a váci Püspöki Palota épülete, míg a belseje a budapesti Váci utca 47. szám alatti egykori Angolkisasszonyok rendháza. A Matula kertje a Vácrátóti Arborétum, míg Horn Mici háza ma is a XVIII. kerületben áll. A rejtély fő megtestesülése, a szobor, melynek eredeti címe a Korsós nő, 1814-ben készülhetett és valószínűleg Dunaiszky Lőrinc munkája. A műalkotást a forgatás idejére a Vácrátóti Arborétumba szállították állandó helyéről, a Budapest V. kerületi Október 6. u. 19. szám alatti Hild József tervezte klasszicista stílusú ház udvaráról, ahol máig megtalálható, azonban a magánház udvara a közönség elől elzárt. A szobor megsínylette az utaztatást, ugyanis az orra letörött.
A szereplőgárda szintén fontos tényezője a sorozat máig töretlen népszerűségének. A Ginát alakító Szerencsi Éva a forgatás idején 25 éves volt, és olyan közkedvelt lett a sorozat bemutatása után, hogy az utcán gyerekcsapatok követték azt kiabálva, hogy itt van Abigél. Mellette olyan mára halhatatlan színészeink emelték a produkciót a legnépszerűbb sorozatok közé, mint Garas Dezső, Básti Lajos, Ruttkai Éva, Piros Ildikó, Balázsovits Lajos, Temessy Hédi, Schubert Éva, Tábori Nóra, Egri Kati és még sokan mások. Szomorú tény, hogy Torma igazgató megformálása volt Básti Lajos utolsó szerepe. A súlyos betegséggel küzdő színész az utolsó forgatási napokon már nehezen beszélt, így változtatni kellett: az eredetileg neki szánt szöveg egy részét végül Balázsovits Lajos mondta el.
Zsurzs Éva rendező a bemutatás utáni hatalmas sikerről így emlékezett meg egyszer:
„Számomra is nagy meglepetés volt, hogy hányan jöttek oda hozzám, s a gyerekektől a szomszéd házmesteren át az egyetemi tanárig mindenki a magáénak érezte. „Igen, ez az, ilyet kell csinálni.” Gondolom, volt ebben, főleg az idősebbek részéről, sok-sok nosztalgia is. Mert a Magda regényeinek a legnagyobb erőssége a végtelen humanizmus. Történetei nagyon igazak, szereplői bensőjükből cselekszenek, ezért a fordulatok, és minden csodálatosan illeszkedik. Teljesen életszerű, nem kell a meseszövésében erőszakot tenni. Igazak a figurái.”
Végül az Abigél sem kerülhette el a mozivásznat. 1985-ben egy rövidített kétrészes változatot láthattak a mozirajongók, amit meglepő módon a szaksajtó sokkal jobban dicsért, mint a sorozatot, a közönség azonban máig az utóbbit kedveli jobban.
Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon? Szabó Magda lebilincselően izgalmas és bravúros megoldású új regényét
Az eredeti történet kedvessége, de ugyanakkor mélyebb mondanivalója, Szabó Magda csodálatosan megrajzolt karakterei, a háború nyomasztó atmoszférája, amely a Matula zárt világába is beszivárog, mind-mind életre kel Zsurzs Éva rendezésében, és újra meg újra elvarázsolja a régi és új nézőket.
Epizód Alkotók: Zsurzs Éva – rendező Szerencsi Éva – színész – Vitay Georgina Nagy Attila – színész – Vitay tábornok Básti Lajos – színész – Torma Gedeon Ruttkai Éva – színész – Horn Mici Piros Ildikó – színész – Zsuzsanna Garas Dezső – színész – Kőnig Balázsovits Lajos – színész – Kalmár Péter Bánfalvy Ágnes – színész – Torma Piroska Békés Itala – színész – Mimó Kovács István – színész – Kuncz Feri Rátonyi Hajni – színész – Muray Temessy Hédi – színész – Erzsébet Zsurzs Kati – színész – Kiss Mari Schubert Éva – színész – Gigus Tábori Nóra – színész – Truth Szabó Magda – író Palásti Pál – zeneszerző Lukács Lóránt – operatőr Mátay Lívia – díszlettervező Katkó István – dramaturg Witz Éva – jelmeztervező Sellő Hajnal – vágó
Abigél
magyar romantikus tévéfilmsorozat, 290 perc, 1978 (12)
