Dennis Lehane Az éjszaka törvénye című gengszterthrilleréből az Oscar-díjas Ben Affleck írta a forgatókönyvet, sőt ő lett a rendezője, producere és főszereplője is.
Amit a világnak adsz, azt vissza is kapod, de nem úgy, ahogy számítanál rá – de az ilyen atyai tanácsokat nem szokás megfogadni Joe Coughlinnak. Az első világháborús veterán hiába a bostoni rendőrség egyik köztiszteletben álló vezetőjének a fia, inkább a törvényen kívüli életet választotta. Joe azonban nem igazán rosszfiú. Legalábbis nem annyira rossz, amennyire lennie kéne az általa választott életben. Nem hajlandó gengszterekkel együttműködni, van igazságérzete, de ez jó szívével együtt ellene dolgozik: sebezhető üzleti ügyekben és a szerelemben is.
Joe kockázatos utat választ, amely ellentmond neveltetésének és saját erkölcsi törvényeinek. Maga mögött hagyja a hideg bostoni telet és csapatával együtt Tampában forrósítja fel a kedélyeket. Bár a bosszú édesebbnek tűnik, mint a melasz az általa csempészett rumban, de Joe megtanulja, hogy mindennek ára van.
A magas rangú bostoni rendőr fia, Joe Coughlin bátran harcolt a hazájáért a tengerentúlon, de a háború után kiábrándultan keresi a helyét. Ez nem az az élet, amire számított – és ez nem az az ár, amit meg akart fizetni az amerikai álomért.
„Joe nem is tagadja, hogy törvényen kívüli lett – mondja az író-rendező-producer Ben Affleck, aki Joe-t alakítja. – A várost gengszterek irányítják, az ír és az olasz maffia éppen háborúzik. De ő nem hajlandó magát a gengszterek közé sorolni.”
Dennis Lehane azonos című regényéből adaptálta a forgatókönyvet Affleck. A két alkotó Affleck első rendezésében, a Hideg nyomonban már együtt dolgozott. Lehane a film egyik executive producere is.
„Ben és én remekül tudunk együtt dolgozni. És nemcsak azért, mert mindketten bostoniak vagyunk, hiszen Boston nagy – mosolyog Lehane. – Ben már elsőfilmes rendezőként is lenyűgöző munkát végzett a Hideg nyomonnal, imádom azt a filmet. Örömmel dolgoztam vele ismét.”
Affleck nem csak filmkészítő, hanem filmrajongó is. A kedvencei között vannak a klasszikus gengszterfilmek és ebben a sztoriban megtalálta mindazt, ami egy vérbeli gengsztermozihoz kell: gyönyörű nők, életveszélyes férfiak, zsaruk, maffiózók, tűzpárbajok, autósüldözések: „Amint elolvastam Dennis könyvét, láttam a jeleneteket magam előtt és úgy gondoltam, ez mindenkit érdekelne, aki szeret moziba járni.”
„Dennis egyik specialitása, hogy a férfi egót a maga összetettségében tudja megmutatni és ebben Ben Affleck is nagyon jó. Amikor elolvastuk a forgatókönyvét, ott volt ugyanaz az érzékenység a sorok között. Különbözött minden mástól, mint amivel eddig dolgoztunk. A korszak, a karakterek mind izgalmasak, elsősorban Joe, aki nem egészen rossz, nem egészen jó, döntéseket kell hoznia és szembesülni a következményekkel.”
Az éjszaka törvénye nagyrészt 1927 és az 1930-as évek eleje között játszódik, Joe Boston hideg, deres utcáiból eljut Tampa balzsamos éjszakáiba. A látványvilágért Robert Richardson operatőr, Jess Gonchor díszlettervező és Jackie West jelmeztervező felelt.
„Azt kell mondanom, nem voltam felkészülve Robert képeinek erejére – vallja be Lehane. – Bizonyos jeleneteknél még a szám is tátva maradt a csodálkozástól. A könyvben az egyik kedvenc részem az volt, amikor a tóban ég az autó. Amikor ugyanezt a vásznon láttam, teljesen rabul ejtett. Akkor ismertem fel, micsoda ereje van a kamerának é hogy egy kitűnő rendező és operatőr olyan képet tud mutatni, ami örökre beleég az agyadba.”
„Klasszikus látványvilágot szerettem volna, könnyen sikló kamerát, semmi kézből forgatott snittet – mondja Affleck. – Arra viszont Bob beszélt rá, hogy digitális nyersanyagra forgassunk. Attól féltem, hogy úgy bántóan élesek lesznek a képek, de ezt sikerült elkerülni, benne van a film anyagszerűsége, amitől valódinak érezzük.”
„Azokhoz a gengszterfilmekhez hasonlóan, amiket gyerekként láttam, Dennis Lehane lenyűgöző világot teremtett és egy olyan figurát, akit mindannyian lelkesen követünk az útján – folytatja Affleck. – Mindannyian a magunk urai szeretnénk lenni, a magunk szabályai szerint élni, de van, amikor ennek meg kell fizetni az árát, ami nagyon magas is lehet. Joe kitartóan küzd azért, hogy hű maradjon önmagához.”
