Hannah Arendt, Odesszai mészárlás, 1941, archív felvételek, antiszemita viccek, korhű lőfegyverek, Antonescu-idézetek.
A fiatal rendezőnő, Mariana mindezt szeretné belesűríteni új, dramatizált, történelmi tablójába. A rendezés mellett a magánéletben is nehézségekkel kell megküzdenie, de mindkét területen helyt áll és nem enged az igazából.
„Bánom is én, ha elítél az utókor.” Ezzel a mondattal vette kezdetét a keleti fronton zajló etnikai tisztogatás, amiről 1941 nyarán a Minisztertanácsban hoztak döntést. A film kísérletet tesz arra, hogy megvilágítsa az Antonescu-idézet hátterét és elősegítse a történelmi múlttal való szembenézést. A próbák során múlt és jelen, fikció és valóság keveredik, ősi hiedelmek elevenednek meg, régi sebek szakadnak föl, és a politika is szeretné az egészet betiltani. Radu Jude „Bánom is én, ha elítél az utókor” című filmje egy groteszk, ám járható utat mutat a társadalmi méretű történelmi szembenézésre.
Radu Jude rendezőnek a sötét történelmünkre gondolva Walter Benjamin angyalának rémült tekintete jut az eszébe, aki “arcát a múlt felé fordítja. Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne még, hogy feltámassza a holtakat és összeillessze, ami széttörött. De vihar kél a Paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, és olyan erővel, hogy nem tudja többé összezárni őket. E vihar feltartóztathatatlanul űzi a jövő felé, amelynek hátat fordít, miközben égig nő előtte a romhalmaz. Ezt a vihart nevezzük haladásnak.”
“A Bánom is én… nem csak egy holokauszt film, ami a román nemzet felelősségével foglalkozik; hanem a napjainkban burjánzó rasszizmusról és antiszemitizmusról is szól. Még azoknak is releváns tud lenni, akik nem érdeklődnek a történelem vagy a társadalomtudományok iránt, mivel feltárja a posztigazság utáni állapotokat, az “ Én jobban tudom” mentalitást, ami kizárja az egészséges vitákat. A karaktereket látva – akik meg van győződve saját igazukról – világossá válik, hogy mennyire sújtja a populizmus, az illiberlaizmus a volt kommunista országokat, ahol az ‘igazság’ egy félrevezető konstrukció.” – Cineuropa
A film a 2018-as Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, ahol a fesztivál történetének első román fődíjas filmje lett. A Kristály Glóbusz mellett Europa Cinema Label díjjal is jutalmazták. Románia a „Bánom is én, ha elítél az utókor”-t nevezi a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjának versengésére.
