“Ha akarsz enni még egy hamburgert, szükséged lesz a fogaidra!” Könyvében Bud Spencer humorral és iróniával teli, káprázatos szellemi párbajt vív olyan neves filozófusokkal, mint Szókratész, Konfuciusz vagy Immanuel Kant.
Aki nem eszik, nem tud gondolkodni, következésképpen létezni sem, ez biztos – legalábbis Bud Spencer szerint.
Ebben a rendkívüli könyvben a híres filmsztár és sikerszerző humorral fűszerezve ötvözi a gondolkodás művészetét a főzés művészetével. Egyik legnagyobb szenvedélye, az evés, számára a létezés középpontja. Véleményét tizenkét tekintélyes gondolkodó előtt védi meg, akik álmában látogatják meg.
Könyvében Bud Spencer humorral és iróniával teli, káprázatos szellemi párbajt vív olyan neves filozófusokkal, mint Szókratész, Konfuciusz vagy Immanuel Kant. Ha pedig cserbenhagyják a szavak, akkor ínycsiklandó olasz ételkülönlegességeket készít vendégeinek, a tészta- és halételektől a jellegzetes nápolyi süteményekig, mire jóllakottan és elégedetten kiegyeznek.
Népszerűsége az évtizedek során mit sem csökkent, hiszen a televíziós csatornák rendre műsorra tűzik egy-egy filmjét. Az örökifjú Piedone ugyan már nem forgat, a civil életben azonban jól menő vállalkozásai vannak. Bud Food néven gyorsétterem hálózatot működtet, amelyben kizárólag olasz ételeket kínál.
Bud Spencer különleges könyve arra ösztönöz, hogy együtt nevessünk és főzzünk vele, miközben egyre inkább elhiteti velünk, hogy teli hassal minden könnyebb.
Buda Spencer: Eszem, tehát vagyok
Részlet a könyvből
“Igyál egy korty vizet, Maestro! Borral sajnos nem tudlak kínálni, mert absztinens vagyok. Nekem elég egy pohár, és máris dől belőlem a szó, mint belőled… Na, mit szólsz a főztömhöz? Lefogadom, ilyet még nem ettél! Ugye?”
Lassan, a fejét csóválva, csukott szemmel, szinte eksztázisban suttogta: „Te jó ég! Miről maradtam le!”
Negyedórával később Descartes elégedetten törölte meg a száját és böffentet egyet. „Pardon!” Kezdtem megkedvelni ezt a fickót.
Mivel a böfögés ragadós, én is eleresztettem egyet, azonban néhány decibellel erősebben, hogy még az ablakok is beleremegtek. Erre már Maria is felébredt és kiszólt: „Carlo, mi történt?”
„Semmi, semmi, csupán a vihar! Aludj csak, mindjárt jövök.”
Descartes láthatóan lenyűgözve mért végig tetőtől talpig, majd így szólt: „Meg kell hagyni, egyszerű és mégis nagyszerű szakácsművészete meggyőzött. Rendben, mindent összevetve elismerem, hogy az ön “táplálkozom, tehát vagyok” kijelentés megállja a helyét a “gondolkodom, tehát vagyok” mellett a létezés bizonyítékaként…”
Bud Sencer (eredeti nevén Carlo Pedersoli) épp olyan impozáns, mint az általa megformált filmbeli alakok. 1929-ben született Nápolyban, ma Rómában él családjával.
Lorenczo de Luca forgatókönyvíró esszéista 1966-ban született. Bud Spencerrel többe között az Extralarge (1991), Őrangyalok (1997) és Nincs kettő séf nélkül (2010) című televíziós sorozatokban dolgozott együtt, továbbá két önéletrajzi művének (Különben dühbe jövök, 80 év alatt a Föld körül) is a társszerzője.
