Én meg itt egy olyan spirituális hagyományt akarok folytatni, amelynek gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza, távol a jelen pillanat összes bújától-bajától? Szerelem az időn túl Paulo Coelho Alef című regényében.
2006-ban Paulo Coelho spirituális válságba került: úgy érezte egyedül van, és lelki fejlődése megakadt. Ha követi Mesterének tanácsát – menjen egy olyan helyre, ,,ahová a szíve vágyik” -, talán rátalál a megoldásra és az előre vezető útra.
Több országban megfordult, végül Oroszországban találta magát. Úgy döntött, a hatalmas, 9288 kilométeres távolságot vonaton teszi meg. Három ember kísérte útján: egy Tao mester, orosz kiadója és egy különleges török nő, Hilal… Útja az első állomástól kezdve spirituális kutatássá válik.
A vonaton Coelho és Hilal hamarosan felfedezik, hogy sorsuk egyszer régen, egy másik időben és térben már összefonódott. ,,Hilal zöld szemébe tekintve” rátalál az ,,alef”-nek nevezett pontra, amelyben tér és idő egyesül. A vonaton Coelho ismét önmagára talált.
Legújabb regényében a világszerte elismert szerző újra felfedezi az életet oly gyönyörűvé tevő csodákat és kincseket. Egy időn kívüli helyre követi a tökéletes szerelmet, és végigjárja a lélek útját.
Paulo Coelho: Alef
Birodalmam ura
Na, ne!
Már megint egy szertartás? Már megint meg kell idézni a láthatatlan erőket, hogy felfedjék magukat a látható világban? Mi köze van ennek ahhoz a világhoz, amelyben élünk? A fiatalok kijönnek az egyetemről, és nem
kapnak állást. Az idősek úgy mennek nyugdíjba, hogy nincs pénzük semmire. A felnőtteknek nincs idejük álmodni: reggel 8-tól délután 5-ig azért harcolnak, hogy el tudják tartani a családjukat, ki tudják fizetni a gyermekeik taníttatását, és szembenézzenek mindazzal, amit a „rideg valóság” néven ismerünk.
Soha nem volt olyan megosztott a világ, mint most: vallási háborúk, népirtások, a bolygó pusztítása, gazdasági
válságok, depresszió, szegénység. És mindenki azonnali megoldást vár legalább néhány problémára a világban, vagy a saját életében. De ahogy haladunk a jövő felé, a dolgok csak egyre sötétebbnek látszódnak.
Én meg itt egy olyan spirituális hagyományt akarok folytatni, amelynek gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza, távol a jelen pillanat összes bújától-bajától?
