„Ahány ember, annyi történet, történelem” – mondja Szindbád, a forradalmár című regényéről Csabai László.
Szindbád, a detektív a kényszerű szibériai „kitérő” után Nyárligeten nyomoz az ötvenes években, a népi demokráciának nevezett állam rendőrségének tisztjeként. Csabai László új könyve móriczi mélységű krimi a magyar vidék legnehezebb éveiről.
Az író harmadik Szindbád-regénye a bűnügyek ürügyén az emberi lélek legsötétebb titkait mutatja be. Az ötvenes években, a padlássöprés, a megfigyelések, a szerzetesrendek feloszlatása, az ÁVH túlkapásai korszakában Szindbád kollégái és felettesei árgus szemekkel vizslatják a nyomozó múltját és jelenét. Hová lehet sorolni egy embert, aki Bagdadban nőtt fel, később a horthysta rendőrség tisztje lett, a háború végén Szibériába került, majd a lágerből kiszabadulva ott lett nyomozó? Vajon a szovjeteknek dolgozik? Vagy titkos reakciós, a régi rend híve? Szindbád szerencséje, hogy különc életútját elnézik neki – égető szükség van ugyanis tapasztalt, jó nyomozókra, mivel az emberek, minő meglepetés, a proletárdiktatúrában sem hagynak fel régi szokásukkal: a bűnözéssel. Lopnak, csalnak, hazudnak, gyilkolnak, terményt rejtegetnek, sőt ami még rosszabb: politizálnak.
„Ahány ember, annyi történet, történelem” – mondja Szindbád, a forradalmár című regényéről Csabai László, aki nem a nagypolitikáról, nem az országos eseményekről ír, hanem arról, ahogy a történelem ránehezedik az egyén politikához való viszonyára, amelyben ellentmondások, képtelenségek, vallási rajongás és halálfélelem keveredik. De még ekkor is éltek olyanok, akik a maguk kis közösségében, a családban megteremtették a harmóniát.
Schiffer Árpád, azaz Szindbád az ötvenes években a rendőrség tagjaként nem marad makulátlan: abban különbözik a regény hőseitől, hogy tudatában van minden erkölcsi botlásának, és fájdalommal éli meg azokat.
Csabai László novellaregénynek tekinti a könyvét. A történetek ugyanis önállóan is élnek, néhány epizód – Fenyicska és Matyusa, a Jósa András utcai társaság vagy a kétférjű nő története – átível az egész köteten, és ezek a visszatérő elemek regényszerűvé teszik. A képzeletbeli Nyárligeten és a környék bokortanyáin játszódó regény hátterének részletgazdag megrajzolásához a szerző a nyíregyházi levéltár és a Jósa András Múzeum helytörténeti kiadványait, valamint az ötvenes évek lapjait, újságcikkeit használta.
A pipázó, iszogató Maigret és a briliáns londoni detektív, Sherlock Holmes eseteihez hasonlóan a Szindbád-könyvek függetlenek egymástól, az olvasó akár ezzel az új könyvvel is kezdheti az ismerkedést a híres nyárligeti nyomozóval. Szindbád alakja abban hasonlít a világ talán legnépszerűbb detektívjéhez, Sherlock Holmeshoz, hogy mindkét nyomozó megfigyelőképességére, intelligenciájára alapozva, éles logikával oldja meg a bűnügyeket.
Csabai László 1969-ben született Nyíregyházán. Eddig A hiéna reggelije (2006) és a Száraz évszak (2014) című elbeszéléskötete, valamint két korábbi Szindbád-kötet, a Szindbád, a detektív (2010) és a Szindbád Szibériában (2013) című regénye jelent meg. Csabai László ötödik kötetét, a Szindbád, a forradalmárt az Ünnepi Könyvhéten vehetik kézbe az olvasók.
