Quantcast
Eduardo Sacheri: Így szerettelek - Cultura.hu
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Eduardo Sacheri: Így szerettelek című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Eduardo Sacheri: Így szerettelek

Szerző: / 2022. január 9. vasárnap / Szubkultúra, Könyvvilág   

Eduardo Sacheri új regényében a nemi szerepek, a szerelembe esés, a szerelem kizárólagossága, a házasság, a fájdalom, a titok, a sors és a belső szabadság kérdéseit feszegeti.

Január végén visszatér az Agave Könyvek kínálatába Eduardo Sacheri, az egyik legnépszerűbb kortárs argentin szépíró. Az Így szerettelek már a negyedik regény lesz tőle, aminek megjelenését támogatja a kiadó, és Sacheri ebben az 1950-es és 1960-as évek Argentínájába vezeti az olvasót, amikor az erkölcsi rend alapjai meglazulnak és egy újfajta nőtípus van születőben. A könyvet előszeretettel ajánljuk többek közt Elena Ferrante kedvelőinek.

Eduardo Sacheri: Így szerettelek

Ofelia Fernández Mollé boldog lány, aki házasodni készül, ám élete váratlanul egymással ellentétes érzelmek pókhálójává válik: az élvezet, a nyugtalanság, a boldogság, a bizonytalanság, a félelem és rengeteg bűntudat lesz a sajátja. Nagy lelki vívódások és nehéz döntések árán válik felnőtt nővé, aki sajátos módon néz szembe a körülményekkel.

Ofelia az 1950-es és 1960-as években sok nőtársához hasonlóan, látványos botránysorozat nélkül szakít a családi és a társadalmi elvárásokkal.

Nem akar kizárólag háziasszony lenni, nem dolgozik az apja mellett és nem menekül el a szerelmi bonyodalmak elől sem.

(részlet a könyvből)

„Apánk olyan ember, aki hisz a tervekben. A bútorok és a család terén is. A vázlattól a legparányibb részletekig. Kettő helyett négy lánygyermeke lett, hiszen az ember megengedheti magának, és meg is érdemli. De ezúttal bizony más neveket választunk, úgy ám! Ha már a két nagyobbat Rosának és Mabelnek hívják, mivel a papa családjában szokás volt az unokahúgokat a nagynénikről elnevezni, mi, kisebbek, különleges nevet kaptunk, olyat, amilyen senkinek nem volt előttünk a családban. Olyat, amilyet a papa előkelőnek gondolt. Ezért lettem Ofelia. Nem tudom, hogy a papa miért tartja elegánsnak ezt a nevet, de meg van győződve róla, hogy marhára sikkes. Akárcsak Delfina esetében. Ugyanennyire kifinomultnak és elbűvölőnek érzi, hogy a két névben öt betű egyezik, az Ofelia név hat betűje a Kabbala szerint tökéletes harmóniában áll a Delfina név betűinek bibliai hetesével. A papa szerint a dolgok elnevezése az alkotás fontos része. Mindig elmeséli, hogy számára a jólét alapja javarészt annak volt köszönhető, hogy amikor kis műhelyről nagyra váltott, a hagyományos Fernández vezetéknévhez hozzátette a néhai anyja nevét is. „Jól hangzik a Fernández, de kismillió van belőle”, summázza a papa, amikor a témáról szónokol, „de Fernández Molléból csak egy van”, tesszük hozzá mi, lányok, és már a könyökünkön jön ki, hogy állandóan ezen lovagol.’

Eduardo Sacheri 1967-ben született Buenos Airesben. Az 1990-es évek közepén kezdett novellákat, később regénye-ket írni, amelyek idővel Argentínában és Spanyolországban is rendre a bestsellerlisták élén voltak találhatóak. A munkás-ságát 2016-ban az egyik legnagyobb spanyol irodalmi díjjal, az Alfaguarával honorálták.

Több művét is megfilmesítették: a Szemekbe zárt titkokból Juan José Campanella forgatott felejthetetlen filmet, amely 2010-ben számos kitüntetés mellett megkapta a legjobb idegen nyelvű alkotásnak járó Oscar-díjat, majd 2015-ben Billy Ray készítette el az amerikai adaptációját Julia Roberts, Nicole Kidman és Chiwetel Ejiofor főszereplésével. E mellett legutóbb a Papeles en el vientót mutatták be Argentínában szintén 2015-ben.

 

Eduardo Sacheri: Így szerettelek, Fordította: Smid Bernadett; Agave Könyvek, 2022

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek