„Filmnek és zenéjének összhangban kell lennie egymással, de azt gondolom, hogy egy filmzene nem tud megváltani egy mozit, egy közepes minőségű alkotást önmagában egy jó muzsika sem tud megmenteni.” Ennio Morricone úgy érzi, hogy az életmű Oscarja mindenért kárpótolja.
A világhírű zeneszerző és karmester utolsó európai turnéján a méltán híres magyar Modern Art Orchestrával lép fel. A turné február elején indul Párizsban, majd Prága, Berlin, Zürich után a budapesti állomás 2014. február 15-én lesz a Papp László Sportarénában. A koncerteken Ennio Morricone legismertebb filmzenéi csendülnek majd fel a Modern Art Orchestra előadásában. A zenekart maga Morricone vezényli majd. A Modern Art Orchestra és koncertmestere Bujtor Balázs nagyon nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy Morricone mellettük tette le a voksot annál is inkább, mert így Magyarország és a magyar művészek számára is nemzetközi elismerést és ismertséget szerezhetnek. A zenekar már többször vett részt nemzetközi produkciókban és számos elismert külföldi előadóval dolgozott együtt, de ez a felkérés minden kétséget kizáróan minden eddiginél nagyobb mérföldkő számukra.
Sok más mellett az életművéért 2007-ben kapott Oscar-díjáról is beszélt Ennio Morricone, minden idők talán legsikeresebb filmzeneszerzője az MTI-nek Budapesten. Az olasz komponista, zenész, karmester kedden Párizsban kezdi utolsó európai turnéját.
„A Modern Art Orchestrát ajánlották nekem és eljöttem Budapestre meghallgatni őket. Ez a találkozás pozitív élményeket hozott számomra, nagyon meg voltam elégedve a zenekarral. A turnéra felkészítő vasárnapi budapesti próba is remekül sikerült, hiszen sokkal hamarabb befejeztük, az együttes olyan jól teljesített. Bizakodó vagyok a közös turné sikerét illetően” – mondta Ennio Morricone.
Választását a magyarokkal szerzett eddigi jó tapasztalatai is befolyásolhatták, hiszen korábban többször turnézott a világban a Győri Filharmonikus Zenekarral és zenét írt Koltai Lajos Sorstalanság című filmjéhez.
A 85 éves Ennio Morricone filmzeneszerzői karrierje kezdetének 50. évfordulóján turnézik, Európában a hírek szerint utoljára. A koncertsorozat kedden a párizsi Bercy csarnokban kezdődik, a további februári állomások között szerepel Prága, Berlin, Zürich, Budapest – a Papp László Sportarénában február 15-én – és Bécs, áprilisban pedig Pozsony, München, Luxemburg, Brüsszel, Amszterdam, végül Köln.
A koncerteken elhangzanak részletek A Jó, a Rossz és a Csúf, a Volt egyszer egy Vadnyugat, a Volt egyszer egy Amerika..., a Cinema Paradiso és más világhírű filmzenékből.
Morricone fél évszázad alatt több mint négyszáz filmhez írt zenét, emellett több mint száz más zeneművet is komponált. Dolgozott európai és hollywoodi rendezőkkel, szerzett zenét westernhez, drámához, vígjátékhoz, kalandfilmhez, krimihez, életrajzi művekhez. Hihetetlen munkatempó jellemezte: 1968-ban, a Sergio Leone által rendezett Volt egyszer egy Vadnyugat bemutatása évében még másik 25 filmet mutattak be Morricone zenéjével.
„A szám helytálló, de nem arról volt szó, hogy abban az évben ennyi filmzenét írtam, egyszerűen úgy alakult, hogy a már korábban befejezett zenéimmel ennyi filmet mutattak be éppen abban az évben. Emlékeim szerint a legtermékenyebb időszakomban sem írtam évi tíz-tizenkettőnél több filmzenét” – magyarázta.
Az olasz mestert ötször jelölték filmzenéiért Oscar-díjra (Mennyei napok – 1979, rendező: Terrence Malick; A misszió – 1986, Roland Joffé; Aki legyőzte Al Caponét – 1987, Brian De Palma; Bugsy – 1991, Barry Levinson; Maléna – 2000, Giuseppe Tornatore, operatőr: Koltai Lajos), ezek egyikét sem nyerte el, 2007-ben ugyanakkor életművéért megkapta az Amerikai Filmakadémia elismerését.
„Hadd tegyem fel a kérdést: ön szerint mi ér többet, egy szakmai életpálya elismerése vagy egy konkrét filmzene díjazása? Annak a kiválasztása, hogy ki kapja meg az adott évben az Oscart, sok mindentől függ, összetett kérdés. Amikor A misszió zenéjével valóban nagyon közel voltam a díjhoz, de mégsem én kaptam meg, egy kisebbfajta lázadás tört ki a Los Angeles-i gálán. Az a zene ugyanis, amelyik megnyerte a díjat, nem volt teljes egészében eredeti kompozíció, sok feldolgozást tartalmazott, ezért valójában is nem felelt meg a versenykiírásnak” – fejtette ki Ennio Morricone, aki a Jazz Párizsban című film zenéjéért 1986-ban Oscart kapott Herbie Hancockról beszélt.
Az MTI megkérdezte a komponistát, mérhető-e, mit tud hozzáadni egy zene a film sikeréhez. Morricone esetében számos olyan zenei momentum említhető, amely megsokszorozta egy-egy film hatását, gondoljunk csak például a harmonikás betétre a Volt egyszer egy Vadnyugatból.
„Filmnek és zenéjének összhangban kell lennie egymással, de azt gondolom, hogy egy filmzene nem tud megváltani egy mozit, egy közepes minőségű alkotást önmagában egy jó muzsika sem tud megmenteni” – mondta Ennio Morricone az MTI-nek. A zeneszerző ma is komponál, idén mutatják be Giuseppe Tornatore legújabb filmjét, a Leningrádot, amelynek zenéjét szintén Morricone szerezte.
A filmzenéit mostani európai turnéján vezényletével eljátszó Modern Art Orchestra 2005 októberében alakult Fekete-Kovács Kornél zenekarvezető kezdeményezésére a magyar dzsessz és klasszikus zenei élet tehetséges, fiatal muzsikusaiból, akik közül az elmúlt években többen zeneszerzőként is elismerést vívtak ki maguknak.
