Háy János, Vámos Miklós és Konrád György új és újra megjelenő kötetein kívül számos kiváló szerző izgalmas könyvét ajánlja az Európa Könyvkiadó 2013 első félévében.
Az Európa Könyvkiadó 2013-ban az elmúlt évekhez hasonlóan az értékes külföldi szépirodalomra és a magyar irodalmi élet kiemelkedő szerzőire fekteti a hangsúlyt. A következő félévben megjelenő kötetek között megtalálhatók nagy sikerű sorozatok folytatásai, a kortárs európai irodalom izgalmas alakjai, és az Európánál már megszokott magyar szerzők mellett 2013-tól Háy János is az Európa Könyvkiadó szerzője lesz, könyve a tavaszi könyvfesztiválon kapható majd először.
2013. első félévének kiemelt kötetei az Európa Könyvkiadónál
Gabriela Adameşteanu: Futó viszony
Gabriela Adameşteanu Futó viszony című regénye a kortárs román irodalom újabb kiemelkedő alkotása. A regény a kommunista Romániában játszódik, egy szerelmi történetet mesél el, amelyben a lehallgatással, besúgással teli kornak köszönhetően minél közelebb kerülnek egymáshoz a szereplők, annál jobban elbizonytalanodnak nemcsak saját személyüket illetően, hanem a másik kitárulkozásával kapcsolatban is.
David Baldacci: A hatodik
Folytatódik David Baldacci sorozata, ezúttal A hatodik című regényében köszönthetik újra az olvasók az Órajáték, a Tizedmásodperc, az Agytröszt és Az elnök családja hőseit, akiknek eddigi legfélelmetesebb kalandját izgulhatják végig.
A jogászból lett író, David Baldacci vitathatatlanul korunk thriller-irodalmának élmezőnyébe tartozik, regényei rendre az Egyesült Államok legtitkosabb, legbefolyásosabb és legérdekesebb köreibe engednek bepillantást. Regényei több mint nyolcvan országban, legalább negyven nyelven csaknem hetvenmillió példányban jelentek meg. Feleségével létrehozta a Wish You Well Alapítványt, amely az írás-olvasás tanítását támogatja hazájukban. Ezúttal is letehetetlen regényt nyújt át olvasóinak.
Háy János: Mélygarázs
Háy János Mélygarázs című könyve a tervek szerint 2013 áprilisában, a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon jelenik meg. A regény három ember – egy férfi és két nő – különálló és közös sorsa. „A Mélygarázs egyben korkritika: számvetés azzal, ahogy élünk, szembesítés képzeteinkkel és tévképzeteinkkel” – fogalmazott készülő könyvéről a szerző.
Az Európa Könyvkiadó tervei szerint Háy János életműsorozatában évente váltják egymást az új és a korábban már közölt művek. A Mélygarázst követően először a nagyobb közönségigényt kielégítő művei látnak majd napvilágot az életműsorozatban, például a Házasságon innen és túl, A bogyósgyümölcskertész fia, a Xanadu, a Völgyhíd, A gyerek, a Dzsigerdilen, ezt követik majd a drámák és a versek.
Jože Hradil: Képek arcok nélkül
Jože Hradil nevéhez szótárak és műfordítások kapcsolódnak elsősorban; kiválóan ismeri és hosszú évtizedek óta fordítja szlovénre irodalmunk nagyjainak műveit. Ezúttal szerzőként mutatkozik be. Regénye, a terjedelmes Képek arcok nélkül családregény, saját életének regénye, amelyben hitelesen jeleníti meg felmenői mellett önmagát is.
„Anyám szlovén, apám magyar, neki nyolc testvére élt Magyarországon, akik mindig kérdezték tőle, miért nem tanít meg engem magyarul. Itteni látogatásaink során sajátítottam el az első magyar mondatokat, például azt, hogy: Jaj, de jópofa!” – idézte fel gyermekkori emlékeit Jože Hradil 2012 tavaszán a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendégeként.
Konrád György: Vendégkönyv
„Az olvasás hangulati hullámzást idéz elő, megtornáztatja a lelkünket, általa egyszerre tudjuk nézni az életet az akarások és a halandóság nézőpontjából. Az irodalom továbbra is kaland, szembesíti az általánosító közhelyekkel az egyszeri esetet, amelyet a jelentős kereksége avat történetté. Eleje és vége van, mint egy utazásnak. Írva-olvasva közelebb kerülök ahhoz, aki vagyok, és néha sikerül olyat mondanom, amit a többi ember nem tudna és talán nem is merne mondani. Kedvünket leljük képek, fogalmak, tárgyak megmunkálásában, szeretünk barkácsolni. A művészből nem halt ki a gyerek, az alkotás – játék, vaktában dobunk, sugallatra hallgatunk.”
A magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja, Konrád György 2013. április 2-án lesz 80 éves. Születésnapja alkalmából jelenik meg az Európa Könyvkiadó gondozásában a Vendégkönyv. Tűnődések a szabadságról című kötet, amely új és régi, átszerkesztett, újragondolt esszéket tartalmaz. „Miért Vendégkönyv? Az olvasóval kölcsönösen vendégül látjuk egymást.” – írja a szerző a könyv előszavában.
Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember
„Tulajdonságok nélküli ember ő. (…) Megjelenéséből nem következtethetsz hivatására, és mégsem úgy fest, mint akinek nincs hivatása. És gondold csak meg, milyen: mindig tudja, mit kell tennie; bele tud nézni a nők szemébe; bármely pillanatban képes tisztességgel végiggondolni akármit; ért az ökölvíváshoz. Tehetséges, akaratos, bátor, kitartó, rámenős, józan – nem is akarom végigbillentyűzni, felőlem meglehetnek mindezek a tulajdonságai. Mert mégsincsenek meg! Olyanná formálták őt, amilyen; meghatározták útját; és mégsem tartoznak hozzá.” (Ford.:Tandori Dezső)
Az Európa Könyvkiadó újra kiadja Robert Musil főművét, A tulajdonságok nélküli embert. Ezt a regénykolosszust hasonlították már Joyce Ulysseséhez és Proust Az eltűnt idő nyomában című regényéhez is. A regény kísérletező, esszéizáló hangneme miatt nem alkalmi kikapcsolódásra szolgáló olvasmány, hanem esetleg hónapokra-évekre szóló, újra meg újra megkísértő szellemi kaland.
Viktor Pelevin: S. N. U. F. F.
A cyberkor pszichedelikus Nabokovjának is nevezett Viktor Pelevin 1962-ben született Moszkvában, szovjet katonatiszt fiaként. Tizennégy évesen olvasta el Bulgakov A Mester és Margaritá-ját, amely elindította az írói pálya felé. A Moszkvai Energiamérnöki Főiskolán és a Gorkij Irodalmi Főiskolán tanult. A Vallás és Tudomány című folyóiratnál dolgozott szerkesztőként, s közben nagy hatással voltak rá Carlos Castaneda írásai. 1991-ben jelent meg első elbeszéléskötete, s 1992-ben első regénye, az Omon Ré. Hamarosan az új orosz irodalom kultikus szerzője lett, de az igazi világsikert 1999-ben megjelent Generation P című regénye hozta meg számára. Ideje egy részét a Távol-Keleten, buddhista kolostorokban tölti, s egész eddigi életművére jellemző a keleti filozófiák és a nyugati posztmodern szkepszis sajátos elegye.
Viktor Pelevin S. N. U. F. F. című sci-fije egy posztapokaliptikus világba kalauzolja el az olvasót. A történet középpontjában egy ember, egy guminő és egy ork között szövődő szerelmi háromszög áll. Pelevin ezúttal is egészen áradó fantáziával teremt meg egy világot, amely lehetővé teszi, hogy abszurd filozófiai gondolatait újabb megvilágításban tárja elénk, s azt is, hogy egy nagyszerű sztorin keresztül tűnődjön el azon: Mi a szerelem? Mi az élet? Mi az ember?
Vámos Miklós: Ha én Bródy volnék, Teniszezz velem!
„Mindig megrázó a hatalommal való közvetlen találkozás élménye. Az 1968-as Táncdalfesztivál előtt Csehszlovákiában turnézott az Illés zenekar. B.J. a már idézett Mozgó Világ-interjúban elmeséli, nagyon meglepte az ottani szabadabb légkör, látta mennyire kivirultak az emberek. Aztán augusztus 18-án a fesztivál döntőjében az Illés megnyerte az összes díjat. Úgy érezhették: ha nehezen is, de elérték, hogy tudomásul vegye és méltányolja őket a társadalom. Két nappal később a dunántúli turnén tankok vonulása állította meg a zenekari buszt. B.J. szája tátva maradt. Más a fontos, mint amit mi annak véltünk, gondolta. Megszületett a Ne várd a májust és a Ha én rózsa volnék. Ezeket betiltották.” (Ha én Bródy volnék)
Az Európa Könyvkiadó folytatja Vámos Miklós életműsorozatát is. Ezúttal két korábbi regény, a Ha én Bródy volnék és a Teniszezz velem! jelenik meg egy közös kötetben, Húrok címen, új, a sorozatba illeszkedő borítóval. A könyvet a kiadó a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon tervezi bemutatni.
