„Letaglózva, kábultan, némán nyúlik el az udvar kövén. A feje oldalt bicsaklik, tekintete a kapu felé fordul, mintha onnan várná megmentőjét. A következő ütésbe belehalhat.” Hilary Mantel Booker-díjas történelmi regénye a 16. század izgalmakkal teli Angliájába vezet el.
„Így dől el a népek sorsa, két ember között, egy kicsiny szobában. A koronázások, bíborosi konklávék, a pompa és díszmenet mind csak tarka külsőség. A világot felforgató mozdulat: egy számolótábla áttolása az asztalon, egy tollvonás, mely megváltoztatja egy mondat erejét, egy nő sóhaja, ahogy ellép a férfi mellett, s narancsvirág és rózsavíz illata lebeg utána; az ágyfüggönyt behúzó női kéz, két összesimuló test. (…) Westminsterben ezer kézben ezer toll forog, ám Henriknek, véli Cromwell, új emberekre, új berendezkedésre, új gondolkodásra lesz szüksége. S közben az ő megbízottjai bejárják az országot. (…) Igaz, soha még ilyen feladatra nem vállalkozott senki, de nem az első alkalom lenne, hogy olyasmit visz végbe, amiről más álmodni sem mer.”
A Farkasbőrben Hilary Mantel tizenegyedik regénye. A 2009-ben megjelent mű az esztendő legnagyobb irodalmi szenzációja volt Nagy-Britanniában. A páratlan kritikai és közönségsikert aratott kötet számos egyéb elismerés mellett az év végén elnyerte a legjelentősebb angol irodalmi kitüntetésnek számító Booker-díjat is.
A szerző kétrészesre tervezte a Thomas Cromwell életéről és pályájáról szóló történetet, és már javában írja a folytatást. A második kötet megjelenésének időpontját azonban igen nehéz lenne megjósolni, hiszen a rendkívül alapos kutatómunkát igénylő regénypár első részén mintegy öt évig dolgozott az angol írónő.
„Ha bezárod reggel Cromwellt mélyen a föld alá, sötét cellába, mire este visszatérsz, bársonypárnán ül, pacsirtanyelvet eszik, és az összes foglár az adósa.”
Az 1520-as évek második felében Angliát komoly veszély fenyegeti: ha VIII. Henrik fiúörökös nélkül hal meg, az országban a Rózsák háborúját idéző, véres hatalmi vetélkedés kezdődhet. Ám ha a királynak sikerül elérnie, hogy a pápa érvénytelenítse házasságát, akkor elveheti új szerelmét, Boleyn Annát, akitől fiúgyermeket remél. A bonyolult diplomáciai manőverezések közepette a Henrik kegyéért versengő főuraknak ármányos intrikával sikerül elérniük, hogy a király bizalmasa, Wolsey bíboros kegyvesztetté váljék. Távozásával kisebb hatalmi űr támad az udvarban. Ekkor lép elő a háttérből a bíboros pártfogoltja és bizalmi embere, Thomas Cromwell. Az alacsony sorból származó tanácsnok igazi politikai géniusz: páratlan ügyességgel játssza ki egymás ellen az acsargó nemeseket, így hág egyre magasabbra a társadalmi ranglétrán.
A szerző hallatlanul árnyaltan, kifinomult érzékenységgel ábrázolja az ambiciózus Cromwell küzdelmeit és fölemelkedését, s ezenközben az olvasó elé tárja az udvari élet egészét – azt az életet, melyben vérremenően igaz a közhely: ember embernek farkasa. A hatalomvágyó Anna, a romantikus szenvedélyek és gyilkos szeszélyek közt vergődő király, az éles elméjű, ravasz Cromwell és a többi főbb szereplő alakja minden korábbinál élettelibben és érzékletesebben lép elénk a Tudor-kornak ebben a sodró lendületű, lenyűgöző panorámájában.
