„Nem telik el óra úgy, hogy a világ valamelyik mozijában ne tűnne fel az a név a vásznon, William Fox!” – dicsekedett William Fox sikereinek csúcsán. A filmmogulról írt életrajzában Upton Sinclair egyszerre mutatja be a ragyogást és az esendő embert.
Upton Sinclair, William Fox életrajzírójának könyvének előszavát: „Harminc éve foglalkozom azzal, hogy melodrámákat találok ki, de egyetlen általam kitalált történet sem volt ennyire tele bűnnel és árulással, veszélyekkel és szabadulásokkal, mint William Fox története.”
Amikor felcsendül a jellegzetes dobpergéssel a 20th Century Fox legendás stúdió logója, hipnotikus módon szűnik meg a közönség számára a külvilág, s adja át magát a hollywoodi mozi élménynek. Világszerte ismert képek és érzések ezek, mégis kevésbé köztudott, hogy az egyik leghíresebb médiamárka és stúdió mögött egy magyar származású filmmogult, hollywoodi alapítóatyát kell keresnünk.
Nem más ő, mint Fried Vilmos, vagy ahogyan a világ ismeri: William Fox, akinek élete maga is egy igazi hollywoodi történet.
Hollywood, és a 20th Century Fox stúdió magyar származású alapító atyja, a sztárrendszer és a hangosfilm amerikai úttörője 1879-ben született egy kis borsod-abaúj-zemplén megyei, Tokaj borvidéki faluban, Tolcsván.
Fuchs Vilmos csupán kilenc hónapot töltött szülőházában. Édesanyjával apja után hajózott az Újvilágba, ahol 25 évesen megnyitotta első, rövid némafilmeket vetítő moziárkádját New Yorkban. Soha nem tért vissza szülőföldjére, de az 1920-as években elküldött egy híradófilmest Tolcsvára és a felvételt rokonainak is megmutatta.
Szegény sorsú magyar zsidó bevándorló szülők gyermekeként, kemény munkával, éles eszének és kitartásának köszönhetően küzdötte fel magát a csúcsra, stúdióját, a Fox Corporation-t a világ legnagyobb stúdiójává emelve. 1929-ben a filmtörténet egyik első Oscar-díját vehette át a Virradat című film producereként, így ő tekinthető az első magyar Oscar-díjasnak.
A sikerek után hatalmas mélyrepülés következett: Fox a gazdasági világválság nagy veszteseként közel a teljes vagyonát elveszítette. Mayer a kapcsolatait is felhasználva kilobbizta a versenyhivatalnál, hogy indítsanak eljárást Fox ellen az antitröszt-törvény megszegése miatt. Fox karrierjének bukását így ugyanaz hozta, ami be is indította azt: az antitröszt-törvény. 1915-ben ennek köszönhetően szállhatott be a filmiparba, amikor viszont túl nagyra nőtt, a rendelkezés őt magát is elkaszálta.
1929-ben egy csúnya autóbalesetből nehezen épült fel. Az utolsó, nevéhez köthető film az 1930-as A nagy ösvény volt, John Wayne első főszerepe, és egyben az első egész Amerikában forgalmazott szélesvásznú mozifilm is.
Fox hosszú és kitartó utóvédharc után 1936-ban jelentett csődöt, miután 1935-ben a Fox Film Corporation egyesült a Twentieth Century Pictures-zel és megalakult a 20th Century Fox, mely 1985-ben beolvadt a News Corporation-ba. A csődeljárást követően rövid időre még börtönbüntetésre ítélték. És innen már nem tudott felállni.
1952. május 8-án, elfeledve halt meg 73 éves korában New Yorki házában, több mint 20 millió dollárt hagyott családjára. Temetésén egyetlen hollywoodi producer sem volt ott, neve és vállalata viszont jócskán túlélte őt.
„Nem telik el óra úgy, hogy a világ valamelyik mozijában ne tűnne fel az a név a vásznon, William Fox!”
– dicsekedett maga a filmmogul sikereinek csúcsán. Nevét csillag viseli a hollywoodi Hírességek sétányán. William Fox életrajza egyetlen filmszerető ember polcáról sem hiányozhat.
Az Olvasó az ő, eredetileg 1933-ban angolul kiadott Upton Sinclair bemutatja: William Fox (Upton Sinclair presents: William Fox) című önéletrajzát tartja kezében, amely hosszú évek munkájának köszönhetően, 2023-ban először jelenhetett meg magyar nyelven, közel egy évszázados hiányt pótolva.
Upton Sinclair bemutatja: William Fox (Upton Sinclair presents: William Fox), Fordította: Kovács Dominika, Takó Sándor, Illusztrálta: Schmidt Cecília, Magyarok Hollywoodban, FilmHungary, 2020, 2023
