Az egyetemes mozgóképtörténet egyik legragyogóbb elméje, aki George Orwell azonos című regényéből elkészítette az Állatfarm című filmet, ami az első egész estés animációs film volt Angliában, John Halas, az angol rajzfilm atyja 100 éve született.
Száz éve, 1912. április 16-án született Magyarországon Halász János, aki a harmincas évekbeli emigrálása után John Halasként vált világhírűvé filmrendezővé, grafikusművésszé.
Az ő nevéhez fűződik az első egész estét betöltő európai rajzfilm, az első egész estét betöltő európai sztereorajzfilm és – Kass János grafikussal közösen – a világ első, teljes egészében digitalizált komputertechnikával előállított animációs filmje.
Halász egy újságíró és egy balerina hetedik gyermekeként jött a világra Pesterzsébeten. Tizenhét évesen otthagyta az Est-lapokat, ahol illusztrátorként dolgozott és egy apróhirdetésre jelentkezve Párizsba ment kirakatrendezőnek. A hirdetéssel azonban becsapták, csak címfestőként kapott munkát, s egy év múlva haza is tért. Bortnyik Sándor grafikusiskolájában lett asszisztens, itt kötött barátságot a magyar filmgyártás olyan későbbi kiemelkedő alakjaival, mint Macskássy Gyula, Kassowitz Félix és Pál György (utóbbi George Pal néven lett Oscar-díjas rendező). Együtt hozták létre a Nagymező utcai rajzfilmstúdiót, ahol az életből ellesett mozgásokat rajzolták fázissorozatokban.
Halas 1936-ban egy kisfilm gyártására utazott Angliába, de ott ragadt, s grafikus tervezőként helyezkedett el. Életében fordulatot hozott, amikor megismerkedett Breuer Marcellal és Moholy-Nagy Lászlóval, s rajtuk keresztül a Bauhaus-mozgalommal. Egy Liszt Ferenc gyermekkorát bemutató kisfilm készítése során találkozott a rajzoló Joy Batchelorral, akivel munka-, később házastársak is lettek.
A Halas & Batchelor Cartoon Films
Az általuk 1940-ben alapított (és ma is működő) Batchelor-Halas stúdiót az angol rajzfilm megteremtőjeként, Walt Disneyhez mérhető nagyságként tartják számon a filmtörténetben, fénykorában ez volt a legnagyobb rajzfilmstúdió Európában. A második világháború idején hetven antifasiszta, oktató és nevelő propagandafilmet, illetve a kormány intézkedéseit magyarázó rövidfilmet készítettek, főszerepben a külön erre a célra teremtett suta kis figurával.
Az áttörést az Orwell Állatfarmjából készült 1954-es rajzfilm hozta meg, az első egész estet betöltő európai animációs filmhez száz rajzoló 250 ezer rajzot és 1800 hátteret készített. Az alkotás Angliában az „év legjobb filmje” lett, s a kritikusok elismerték, hogy a rajzfilm nem csak gyermekek szórakoztatására alkalmas. 1963-ban készítette Autománia 2000 című alkotását, amelyet első brit animációs filmként jelöltek Oscar-díjra. 1951-ben Halas nevéhez fűződött az első európai sztereó rajzfilm is A bagoly és a cica címmel, miként 1981-ben a Dilemma, az első teljes egészében komputeranimációval készült film is – a kiselefántról szóló meséhez a rajzokat Kass János alkotta. Halas a számítógépet csak eszköznek tartotta, úgy vélte, hogy a rajzfilmhez elsősorban az emberi fantázia és ügyesség szükséges.
John Halas pályafutása alatt 2500 animációs film munkálataiban vett részt, a témában tizenkét könyvet írt. Egyik legnagyobb vállalkozása a Nagy mesterek című dokumentumfilm-sorozat volt, amely a legkiemelkedőbb festők – köztük Leonardo, Botticelli, Toulouse-Lautrec – életét és munkásságát mutatta be. Állandóan foglalkoztatták az újdonságok, kísérletezett a holográfiával, a háromdimenziós rendszerekkel és a sokszorosított rajzokkal is. Egyszer Picassót is megpróbálta rábírni egy animációs film készítésére, de amikor a spanyol zseni meghallotta, hogy ezer fontért ötezer rajzot kellene készítenie, egyszerűen kidobta Halast.
A világ egyik legjelentősebb animációs filmese élete végéig akcentus nélkül beszélt magyarul. Ösztöndíjasa, illetve utolsó asszisztense volt M. Tóth Géza, akinek Maestro című alkotását 2007-ben a legjobb animációs rövidfilm Oscar-díjára jelölték.
Halas élete alkonyán többször vett részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon kiállításával, illetve a kecskeméti animációs filmfesztiválon, s szerette volna az alföldi várost a rajzfilm Hollywoodjaként látni. Alapító-elnöke és haláláig díszelnöke volt a Nemzetközi Animációs Filmszövetségnek. 1972-ben a brit birodalmi rend (OBE), illetve itthon a Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki. John Halas 1995. január 20-án hunyt el Londonban.
