Az ókori Mediterraneum mágikus hagyományairól és az antik mágia továbbéléséről ad képet Hérodotosztól Harry Potterig egy új kiadvány, amely 41 szerző írásait adja közre.
Az Olympos mellett – Mágikus hagyományok az ókori Mediterraneumban című kétrészes kötet szerkesztője, a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményének vezetője, Nagy Árpád Miklós, az MTI-nek elmondta, a könyv az ókortudomány sok szakága, például az irodalom- és vallástörténet, az egyiptológia, az orientalisztika és a klasszika archeológia magyar képviselőinek közös munkája, a magyar ókortudomány talán eddigi legnagyobb szabású vállalkozása.
„Ez az első olyan könyv, amely átfogó képet ad az ókori Mediterraneum mágikus hagyományairól. Bemutatja, mi mindent ért a ma embere egyiptomi, mezopotámiai, anatóliai, itáliai és görög mágián, és hogy ezek a hagyományok mivé egységesültek a római császárkorban, kitekintést nyitva az antik mágia ókor utáni történetére is” – jellemezte a kötetet a szerkesztő.
Kultúrák közötti párbeszéd a mágikus hagyományok által
Azon a felismerésen alapul, hogy ezekben a kultúrákban nem érvényes vallás és mágia szétválasztása: ami az egyiknek vallás, a másiknak mágia. Abban a reményben íródott, hogy a lapjain megelevenedő, kultúrák közötti párbeszédbe az olvasó is bekapcsolódik, hogy a könyvben feltáruló végtelen gazdagság ösztönzéseket ad neki az emberről, világról, istenről való gondolkodáshoz.
A könyvben nyomon követhető, hogyan él tovább az antik hagyomány a középkorban és a reneszánsz kultúrában. A szerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy Hérodotosztól akár Harry Potterig is egyenes út vezethet: a regényben egyszer a főszereplők főnixmadárba kapaszkodva repülnek ki szorult helyzetükből. A madár tehát hatalmas terhet képes nagy távolságra vinni, amint ez Hérodotosz II. könyvének 73. fejezetében már megtalálható.
A könyvbeli elemzések azon a felismerésen alapulnak, hogy ezekben a kultúrákban nem érvényes a vallás és a mágia szétválasztása: ami az egyiknek vallás, a másiknak mágia.
„A mágia szerves része volt az antik kultúráknak, például az amulett, amelyet bajok elhárítására, az egészség megőrzéséért vagy a siker reményében viseltek, sokban hasonlít azokhoz a szerekhez, tárgyakhoz, amiket ma használunk” – emelte ki Nagy Árpád Miklós.
A 41 szerző abban a reményben írta tanulmányát, hogy a kötet lapjain megelevenedő kultúrák közötti párbeszédbe az olvasó is bekapcsolódik, hogy a lapokon feltáruló végtelen gazdagság ösztönzést ad az emberről, a világról, az istenről való gondolkodáshoz – jegyezte meg.
Az 1065 oldalas, fotókkal és a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi és Antik Gyűjteményében őrzött műtárgyak fényképeivel gazdagon illusztrált kétkötetes munkát a Gondolat Kiadó gondozta.
