Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar szabadságvágy legszebb kifejezése, melynek eseményeit éppen ezért sokszor és sokféle művészi formában feldolgozták már.
Melyek voltak a legizgalmasabb cselekmények, a legfontosabb szereplők, a legsúlyosabb kérdések és a legérdekesebb sztorik, amelyek a forradalmi hangulatot, a szabadság utáni vágyat leginkább bemutatják?
A Tenkes kapitánya
kalandfilmsorozat, 30 perc, 1963 (6)
A magyarok szabadságvágya nem a 19. században nyilvánult meg először: a Habsburg igát korábban is próbálták lerázni nyakukról a magyarok. Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára a furfangos Eke Máté összegyűjti a szegényeket. A tenkeshegyi várban felütött tanyájukról indulnak a labancok elleni portyákra, sok borsot törnek a siklósi labanc ezredes orra alá, majd a várat is elfoglalják. Máté a siklósi vár kuruc kapitányaként folytatja tovább a harcot a labancok ellen.
A Rákóczi-féle szabadságharc korszakának ikonikus hőse A Tenkes kapitánya, amely Zenthe Ferenc életének meghatározó szerepe lett. Eke Máté kalandjait hozzuk el kétrészes változatban az ünnepi hétvégén.
Mint oldott kéve / London-Ausztrália-Párizs 1853-1855
magyar tévéfilmsorozat, 6. rész, 56 perc (12)
Ha valaki esetleg nem látta volna még érdemes megismerkednie a Mednyánszky család kalandjaival. A birtok megóvása érdekében a családfő úgy dönt, hogy a legkisebb fiút papnak adják. Az ő, Mednyánszky Cézár nagyívű útja áll a Mint oldott kéve című sorozat középpontjában. A romantikus hős útját és fejlődését követhetjük végig a történet leforgásának kb. 20 éve alatt térben és időben. A szabadságharc aktív részeséből, a tábori lelkészből a forradalom leverése után emigráns lesz, szerelmek és kiábrándulások követik egymást az életében, hogy aztán a meggazdagodás reményével is leszámolva hazatérjen és számot vessen életével.
A hétrészes sorozat nagyszerű szereplőgárdája önmagában véve is közönségcsalogató: Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Temessy Hédi, Benkő Gyula, és Kovács Titusz keltik életre a Mednyánszky család hús-vér figuráit Sárközi György regényének adaptációjában, Görgey szerepét Reviczky Gábor, Dembinszkyt Sinkovits Imre hozza zseniálisan. A kosztümös történelmi sorozat Jókai regényeinek hangulatát idézi. Ízelítő a műsorból.
Kossuth vagy Széchenyi
magyar tévéjáték, 75 perc, 1977
Minden híres/sikeres férfi mögött egy nő áll – tartja a mondás. Esetünkre – a Kossuth vagy Széchenyi című filmre – olyannyira igaz ez, hogy akár Kossuth, Széchenyi és Crescence is lehetne a címe. A két politikus mellett főszerephez jut Széchenyi felesége, Seilern Crescence, aki kiváló diplomáciai érzékkel rendelkező, bölcs asszony volt, méltó társa Széchenyinek. A forradalom kezdőnapjait a Széchenyi családdal élhetik át a nézők, ha a filmet választják. Kossuth és Széchenyi vitáját pedig mindenki ismeri: az alapvetés, hogy a Habsburg elnyomás alól föl kell szabadítani az országot. De hogyan? Ebben állt a a két politikus ellentéte. A Pécsi Ildikó által rendezett tévéjáték történelmi tények és fiktív elemek vegyítésével járja körül szórakoztató formában a kérdést.
Bánk bán
A forradalom és szabadságharc alkalmából nemzeti drámánk, a Bánk bán kerül az m3.hu műsorára, nem is akármilyen szereposztásban. Bánkot Latinovits Zoltán, Melindát Béres Ilona alakítja, a történetet pedig bizonyára senkinek nem kell bemutatni. Katona József drámája kiemelkedő helyet foglal el a magyar irodalomban. A szerző élete folyamán a cenzúra miatt nem mutatták be a művet, az ősbemutató 1833. február 15-én volt Kassán. Ezt követően lassan ugyan, de megkezdődött “a Bánk bán diadalútja”. A mű jelentőségét mutatja, hogy 1848. március 15-én a Nemzeti Színház díszműsorán ez a mű szerepelt (bár végül a forradalom egyéb eseményei miatt valószínűleg elmaradt az előadás).
Az előadást Szinetár Miklós rendezte, és a további szereplőgárda is igen impozáns: többek között Balázsovits Lajos, Benkő Gyula, Görbe János, Koncz Gábor, Mensáros László és Ronyecz Mária láthatók az 1968-ban forgatott tévéjátékban. Ne szalasszák el Mészöly Dezső Bánk bán szótár című műsorát sem, amely segít a dráma értelmezésében és befogadásában.
Ozorai példa
magyar tévéfilm, 58 perc, 1973 (12)
Illyés Gyula Ozorai példa című versének földolgozása a szabadságharc derűsen hősies momentumát állítja a nézők elé. 1973-ban egy szüreti mulatságon ezt a történetet elevenítik föl Ozora lakói: a Cserhalmi György által alakított Börcsök vezetésével eljátsszák azt a szituációt, amikor 1848 őszén a császári csapatok Ozora felé közeledtek. A lakók azonban nem ijedtek vagy futamodtak meg, ellenkezőleg: furfanggal futamították meg a többszörös túlerőben lévő császári hadat. Cserhalmi György mellett a főbb szerepekben Koncz Gábor, Piros Ildikó és Szerencsi Éva látható.
Gyémántok
magyar tévéfilm, 95 perc, 1976 (12)
A Mocsár Gábor Gyémántper című dokumentum-regényéből készült tévéfilm a szabadságharc zűrzavaros napjaiban játszódik: az Országgyűlés Pestről Debrecenbe költözik, megszületik a Függetlenségi Nyilatkozat. Ebben a forrongó időszakban az eltűnt Zichy-gyémántok sorsát követi nyomon a Gyémántok című film, melynek főszereplői Mensáros László (Kossuth) Lukács Sándor (Madarász László) és Tordy Géza (Görgey), de a korszak rengeteg jelentős színésze föltűnik a Hajdufy Miklós rendezte történelmi tablóban.
Kastély csillagfényben
magyar tévéjáték, 55 perc, 1989 (12)
Bár a történet idején a szabadságharc már elbukott, a Kastély csillagfényben című film mégis különös izgalmakat tartogat. A Tarnóczy-kastély a bujdosók mentsvára, ahol mindig élénk a forgalom. Fölbukkan azonban egy különös látogató, aki a ház urával sajátságos vitát folytat. Hogy kinek van igaza, ki a hűséges és ki az áruló, hogyan viszonyul a kisember és döntései a hatalomhoz? A gróf és a titokzatos – Petőfire hasonlító – idegen, illetve az őket alakító Gelley Kornél és Kolos István szellemi párbaja ad választ a nyugtalanító kérdésekre.
Forrás: MTVA, a tévéfilmek az m3.hu műsorkínálatában is megtekinthetők.
