Az örök fausti kérdést boncolgató történet a tehetséges, fiatal német színész, Hendrik Höfgen életútját mutatja be, aki a siker érdekében „eladja” lelkét. Klaus Mann Mefisztója a hatalom és egyén viszonyát is kutatja.
Hendrik Höfgen mindent el tudott játszani: karácsonyi mesékben tréfás kedvű, szép hercegként a gyerekeket bűvölte el, Oscar Wilde vígjátékaiban a hölgyközönség szívét dobogtatta meg. Volt hősszerelmes, volt intrikus. A délelőtti próbán Hamlet vagy Mefisztó, a délutánin táncos komikus. „Tudott nagyvilágian elegáns, de tudott tragikus is lenni. Fel-felöltötte a komisz mosolyt, de halántékán, ha kellett, megjelent a fájdalmas vonás is. Sziporkázó szellemessége elbájolt, gőgösen felszegett álla, pattogó vezényszava és idegesen büszke magatartása imponált, alázatos, gyámoltalanul révedező tekintete, zárkózott, kedves zavara megindított. Jóságos volt vagy durva, dölyfös vagy gyöngéd, hetyke vagy megtört – pontosan a műsoron levő szerep szerint.” Szinte kacéran fitogtatta kaméleontehetségét.
Közben az életben eljátszotta a szerető, a barát, a férj szerepét, később a forradalmi színházcsinálóét, majd a Harmadik Birodalom kegyeltjeként az udvari bolondét is. Az Állami Színház intendánsa lett, államtanácsos és szenátor. Beletanult és belehízott a hatalomba, fürdött a fényében, és mindvégig „gondosan kerülte, hogy egyetlen igaz szót is ejtsen”.
Amikor Klaus Mann 1949-ben, negyvenhárom évesen véget vetett az életének, napjaink német irodalomkritikus-doyenje, Marcel Reich-Ranicki így írt: „Homoszexuális volt. Szenvedélyes volt. Thomas Mann fia volt. Tehát háromszorosan sújtott.” A német állampolgárságától megfosztott Klaus Mann azon a végzetes napon nem gondolta volna, hogy évtizedekkel később ő még kultuszfigurává lesz, főleg a fiatalok szemében. Főműve, az 1936-ban Amszterdamban megjelent Mephisto ma tananyag a német iskolákban.
Klasszikus. Szabó István filmet forgatott belőle – az 1982-ben Oscar-díjat ért. Magyar színpadi adaptációja Alföldi Róbert nevéhez fűződik.
„Höfgenen már beléptekor látták‚ hogy ma a legrosszabb kedvében van‚ nyoma sincs az előző esti ragyogó
csevegőnek. Idegesen felvont vállal‚ zsebre dugott kézzel sietett át a nézőtéren‚ és az ingerültségtől
csaknem hangtalanul kért egy szövegpéldányt. – Az enyémet otthon felejtettem. – Olyan keserűen és
sértődötten mondta ezt‚ mintha a jelenlevőknek tenne csendes‚ de komoly szemrehányást azért‚ hogy ő‚
Hendrik Höfgen‚ otthonról eljövet feledékeny és szórakozott volt. – Nos‚ szabad kérnem?! – Tompított
hangon‚ de megvető éllel szólt: – Vagy senki sem adhatja nekem azt a rongy kis füzetet?
Angelika odaadta az övét. – Már nincs szükségem rá‚ könyv nélkül is tudom a szerepemet – szólt pirulva. Hendrik köszönet helyett csak annyit mondott: – Remélem is! – és elfordult tőle.
Arca különösen fakón ütött el a vörös selyemsáltól‚ amelyet ing helyett viselt‚ vagy ha volt is rajta ing‚ eltakarta azt. Egyik‚ félig lehunyt szeme dühösen‚ megvetően nézett‚ a másikon monokli villogott. Amikor végül váratlanul egészen magas hangon‚ áthatóan és pattogó vezényszóval felkiáltott: – Kezdjük‚ kérem! –‚ mindenki összerezzent.”
Klaus Mann: Mefisztó – könyvbemutató
Az Európa Könyvkiadó Klaus Mann Mefisztó című regényének könyvbemutatója a Nemzeti Színházban lesz.
A könyvbemutatón Lévai Balázs moderálásával Magyarósi Gizella, a Mefisztó szerkesztője és Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója, a Mephisto című előadás rendezője beszélget majd.
Időpont: 2013. május 11. (szombat) 18 óra
Helyszín: Nemzeti Színház, nézőtéri büfé, Budapest
