Részben ujjongó, részben fanyalgó kommentárokat fűzött a német sajtó kedden a Deutscher Buchpreis (Német Könyvdíj) idei nyerteséhez, a svájci Melinda Nadj Abonji Galambok röppennek fel című kötetéhez.
A konzervatív Die Welt szakírója szerint a frankfurti zsűri csak minimálisat hibázott, amikor a Vajdaságban született 42 éves írónő művét választotta az év legjobb német nyelvű regényének.
A cikk szerint az írónő, aki négyévesen került Jugoszláviából Svájcba, jóformán archetípusa a zsűritagok érdeklődése súlypontjának.
Mint írták, Nadj Abonji szerteágazó családtörténete javarészt önéletrajzi fogantatású: tárgya a látszólag sikeres beilleszkedés az új környezetbe, társadalomba. Ugyanakkor nem hallgatja el azokat a sebeket sem, amelyeket ez a siker üt a családokon. A regény egyszerre szól az elveszett haza, az elveszett nyelv utáni vágyakozásról és a nyelvvel szerzett új identitás csalóka nyereségéről – áll a Die Weltben.
A liberális Süddeutsche Zeitung meglepőnek nevezi a zsűri döntését, és szintén úgy véli, hogy a Galambok röppennek fel csupán a második legjobb mű volt a díjért versengő kötetek sorában.
„Az a benyomásunk, hogy Frankfurtban inkább a fontos témát, semmint annak tisztes feldolgozását díjazták” – írta a kritikus. Úgy vélte, hogy a németországi bevándorlókról az utóbbi hetekben gerjesztett vita nyilvánvalóan elért Frankfurtba is, ezért „kézenfekvő volt, hogy egy nem német nevű szerző kerüljön sorra” a díj odaítélésekor. Emiatt azonban a zsűrinek szembe kell néznie azzal a váddal, hogy döntését nem kizárólag irodalmi szempontokra alapozta. Csakhogy Frankfurtban a legjobb német (nyelvű) regényt kell díjazni, nem pedig a legjobb szándékú alkotást – zárta írását a Süddeutsche Zeitung.
A baloldali Berliner Zeitung „a német irodalom fiatalító kúrájának” minősíti a zsűri döntését, és lelkesen máltatja a svájci írónő díjnyertes regényét. A 300 oldalt Nadj Abonji „csodálatosan lágy és költőien világító nyelvvel tölti meg. Komikus és derűs hangulata ellenére a műtől távol áll minden populista paprika- és slivovica-kedélyesség. A megdicsőítő Balkán-nosztalgia veszélyét az átélt veszteségek megnevezésével ellensúlyozza”.
A berlini újság szerint is nehéz dolga volt a zsűrinek, amikor az eredetileg 148 műből a rostán fennmaradt hat regény közül kellett a legjobbat kiválasztania. Nadj Abonji alkotása olyan „teuton nehézsúlyúak” elől vitte el a pálmát, mint Jan Faktor, Thomas Lehr vagy Peter Wawerzinek. „Lehr kísérleti regénye kétségkívül irodalmilag igényesebb próbálkozás két kultúra összekapcsolására, ám aligha alkalmas ara, hogy sikert arasson a német könyvpiacon.
Migrációs történet mint német bestseller – ez viszont szuper jó lehet” – vélekedett a Berliner Zeitung kritikusa.
A hétfő esti díjátadáson a meglepett és meghatott Nadj Abonji – feltehetőleg újságírói kérdésre – magyarul is megszólalt. Mint az ARD televízió keddi adásában hallható volt, így kommentálta könnyes örömét: „Azt gondolta a szívem, eső esik – pedig az én szemem könnyezik”.
