A világirodalom egyik legnagyobb története közel háromezer éve született, mégis újra és újra kérdéseket vet fel. Vajon mennyi történelmi valóság rejlik Odüsszeusz kalandjai mögött? Mit árul el Homérosz eposza az ókori görög világról?
A német WELT történelmi elemzése hangsúlyozza: Homérosz műve nem csupán mítosz, hanem az archaikus Görögország társadalmának egyik legfontosabb lenyomata is.
Nem a trójai háború korát, hanem Homérosz világát mutatja
Christopher Nolan új Odüsszeia-filmje ismét reflektorfénybe állította Homérosz közel 2700 éves eposzát, amely ma is az európai kultúra egyik alapműve. Az Odüsszeia azonban nemcsak izgalmas kalandtörténet, hanem olyan alkotás is, amelyben mítosz, történelem és emberi tapasztalat különleges módon fonódik össze. A WELT történész szerzője, Berthold Seewald szerint a modern régészeti és történeti kutatások egyre pontosabban mutatják meg, milyen valóság húzódhat meg a legendák mögött.
A kutatók ma már úgy vélik, hogy Homérosz ugyan a trójai háború emlékét használta fel története alapjául, hősei azonban valójában nem a Kr. e. 13. század bronzkori világában élnek. Sokkal inkább annak a Kr. e. 8. századi Görögországnak a társadalma rajzolódik ki előttünk, amelyben maga a költő is alkothatott. Az eposz ezért egyszerre őriz régi hagyományokat és tükrözi saját korának politikai, társadalmi és erkölcsi viszonyait.
Odüsszeusz nem csupán hős, hanem kiváló szónok is
Az eposz középpontjában nem legyőzhetetlen harcos áll, hanem egy rendkívül sokoldalú ember. Odüsszeusz ereje legalább annyira rejlik az eszében és a beszédkészségében, mint kardjában. A görög városállamok kialakulásának korszakában egyre fontosabbá vált a meggyőző érvelés, a közösség vezetése és a diplomácia. Homérosz hőse éppen ezeknek az új értékeknek a megtestesítője.
„Válaszul erre eképen szólt leleményes Odüsszeusz:
„Úrnőm, istennő, ne neheztelj. Jól tudom én is,
s biztosan azt, hogy nálad a jóeszü Pénelopeia
gyarlóbb szépségű és kisebb, hogyha tekintjük:
földi halandó ő, te örök vagy s meg nem öregszel.”
Miért maradt hét évig Kalüpszónál?
Az egyik legismertebb epizód szerint Odüsszeusz hét évet tölt Kalüpszó nimfa szigetén. Az ókori hallgatóság ezt nem egyszerű szerelmi történetként értelmezhette. A hét együtt töltött év – amelyet a cikk szemléletesen mintegy 2500 szerelmes éjszakának nevez – a hős rendkívüli férfierejét és kitartását is jelképezhette.
„Mondta, hogy egy szigeten s iszonyú kínokba merülten
látta Kalüpszó nimfa lakában; a nimfa erővel
ott-tartja, s nem tud hazaérni az otthoni földre:
mert hisz nincs neki jóevezős bárkája, se társa”
A történet ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy Odüsszeusz minden csábítás ellenére végül hazáját, feleségét és családját választja a halhatatlanság helyett.
Az otthon fontosabb minden kalandnál
Az Odüsszeia igazi mozgatórugója nem a tengeri szörnyek vagy a küklopszok legyőzése, hanem a hazatérés vágya. Odüsszeusz számára Ithaka nem csupán egy sziget, hanem az otthon, a család és a társadalmi rend jelképe. Ez a motívum teszi időtlenné az eposzt: a hosszú út végén nem a dicsőség, hanem az otthon megtalálása válik a legnagyobb győzelemmé.
Mítoszokból születő történelem
A modern kutatások szerint Homérosz számos története a Közel-Kelet és az ókori Mediterráneum régebbi mítoszaiból is merített. A túlvilágra tett utazás vagy a különös szigetek motívuma például a mezopotámiai Gilgames-eposz emlékeit is felidézi. A görög kultúra tehát nem elszigetelten fejlődött, hanem sok évszázados kulturális kapcsolatokból táplálkozott.
Odüsszeusz ma?
A magyarul Devecseri Gábor fordításában olvasható Odüsszeia egyszerre kalandregény, családtörténet, politikai példázat és emberi önismereti utazás. Odüsszeusz azért maradt a világirodalom egyik legnagyobb alakja, mert egyszerre kíváncsi, leleményes, esendő és kitartó. A világot bejárja, de végül ráébred arra, hogy a legnagyobb érték nem az ismeretlen meghódítása, hanem a hazatalálás.
„Mondta Athéné; s ő így tett, lelkében örömmel.
És ezután szent békekötést szerzett a hadak közt
Pallasz Athénaié, pajzstartó Zeusz atya lánya,
s Mentóréhoz volt az alakja s a hangja hasonló.”
A WELT elemzése szerint éppen ez az időtlen emberi tapasztalat az, ami miatt Homérosz műve közel három évezred után is képes megszólítani az olvasókat – és ami miatt az Odüsszeia ma is több, mint ókori mítosz: élő történet Európa kulturális emlékezetében.
