Jules Verne, akiből páratlan népszerűsége folytán nálunk Verne Gyula lett, regényeiben száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ, ezek közül hetven már megvalósult. Jóslatainak a képzelet sem szabott határt.
„– Akkor hát mire jó a tudomány?
– Hogy az ember tisztában legyen azzal, hogy még nem tud mindent!” (Jules Verne: Hector Servadac)
Jules Verne 1839-ben tizenegy éves korában hajsóinasnak állva megszökött a családjától, hogy szerelmének távoli világrészekről hozzon kincseket. Apja, Nantes város neves ügyvédje azonban utolérte és hazavitte. Mint anyjának megígérte, azontúl csak képzeletben utazott.
„Az emberek fantáziája már egy képzelet szülte haltudomány lehetetlen, soha nem látott alakzatai között tévelyegtek.”
Többen is számba vették regényeinek azokat a technikai jóslatai, amelyek azóta már megvalósultak: rakéta, űrhajó, mesterséges hold, óriáslöveg, gépfegyver, gőzautó, energiatermelés vízi erő segítségével, a Föld hőjének hasznosítása, gyorsvasút, jég alatti tengeralattjárók, számológép, helikopter, szuperszonikus repülés, energiasugárzás nyalábban (lézer), óriás tükröstávcső, tévé-telefon kombinációja stb. Azt is kimutatták, hogy mindezek az elgondolások a 19. századi teljesítményeken, találmányokon és felfedezéseken alapulnak.
Verne elolvasott mindent, ami épp a munkában lévő regénye témájához tartozott. A feldolgozott ismeretanyag pedig mind-mind bekerült a művekbe. Morse távírója 1837 éppúgy, mint Daguerre és fényképezés (1839), de felfigyelt Darwin munkájára a fajok eredetéről (1859) éppúgy, mint Stanley útja Livingstone nyomában (1974).
„Ilyen az emberi természet. Szükségét érzi, hogy maradandó művet alkosson, olyat, amely túléli őt magát: ez épp egyik jele annak, hogy az ember ennyivel magasabb rendű, mint bármely más lény. S többek közt ez az, aminek világuralmát köszönheti, és ami világuralmának jogosságát igazolja.” (Jules Verne: A rejtelmes sziget)
Pályája alakulásában két találkozás volt sorsdöntő jelentőségű. 1859-ben ismerkedett meg Nadarral, a híres fényképésszel és feltalálóval, a léghajózás szerelmesével, aki Verne több regényében felbukkan Michel Ardan néven (Nadar anagrammája). Három évvel később került kapcsolatba J. Hetzellel, a könyvkiadóval, akinek szerződésben átengedte összes megírt és megírandó művének kiadási jogait. Hetzel – szó, ami szó – elképesztő profitra tett szert szerzője jóvoltából és rovására.
