Van könyv, ami rávilágít a problémára, van, ami tanácsot ad és van, amelyik megvilágítja, milyen sokan küzdenek hasonlókkal.
A világ nagy és megismerhetetlen, és ezt egyre inkább tudjuk róla. Több mint 7 milliárdan élünk a Földön, a körülöttünk élők problémái mérhetetlenül sokrétűek, de mégis hasonlóak. Ha ezt felismerjük, máris egy kicsit megkönnyebbülünk, hiszen kiderül, hogy a gondjainkkal nem vagyunk egyedül. A pszichológiai témájú könyvekből megtudhatjuk, hogy más is küzd ugyanazzal a helyzettel, mint mi: nem érzi magát elég jó szülőnek, gyereknek, munkaerőnek, szeretőnek, barátnak. Van könyv, ami rávilágít a problémára, van, ami tanácsot ad és van, amelyik megvilágítja, milyen sokan küzdenek hasonlókkal.
A pszichológiai témájú könyvek sikere töretlen, a sikerlisták állandó szereplői között találjuk például Philip Zimbardo, a híres stanfordi börtönkísérletek kitalálója, a Stanford Egyetem szociálpszichológus professzorának műveit, vagy Brené Brown, a világ egyik legbefolyásosabb nőjének választott, magát kutató-mesélőnek definiáló szerző könyveit. Philip Zimbardo, akit a pszichológia rocksztárjaként is emlegetnek, szerzőtársaival – Vivian McCann-nel és Robert Johnsonnal – a Pszichológia mindenkinek című sorozatban mutatja be az olvasóknak a pszichológiai alapvetéseket, a lélektan legalapvetőbb problémáit, egyszerre szórakoztató és közérthető formában. A sorozat első két kötete már magyarul is megjelent, a 3. és 4. kötet megjelenése jövőre várható.
A neves amerikai szerzőnő, Brené Brown legutóbbi könyve a 2016-ban megjelent Bátraké az erő. A szerző az elmúlt tizenhárom évet a sebezhetőség, a bátorság, az erény és a szégyen tanulmányozásával töltötte. 2010-es houstoni TEDx előadása, A sebezhetőség hatalma a világ öt leggyakrabban nézett TED-előadása között van, eddig közel 20 millióan látták, ami egy csapásra ismertté és sikeressé tette a szerzőt. Brown bátorságról írt szavai megihlették Al Ghaoui Hesnát is, akinek most jelent meg könyve a témában.
Mit szeretünk olvasni? Hogyan alakulnak a sikerlisták? Mik az új témák? Ugyanaz népszerű a magyar olvasók körében, mint nemzetközi viszonylatban? Mit olvassunk, ha jót akarunk olvasni? A Libri Trendben minden érdekességet körüljárunk, ami a könyves világban történik.
Al Ghaoui Hesna: Félj bátran
Mi a félelem? Hogyan hozunk félelemből olyan döntéseket, amelyek egyébként nem jellemzők ránk? Miként használja fel a politika, a média a félelmeinket arra, hogy manipuláljon bennünket? Az ismert külpolitikai tudósító ezúttal nem a háborús övezetek mindennapjaiba, és a mögöttük húzódó politikai színtér titkaiba vezet be minket, hanem a mindannyiunk szerves részeként, elaltathatatlan szörnyetegként munkálkodó félelem gyökereihez. Olyan kérdésekre keresi a választ, amelyeket mi feltenni sem mertünk.
Neves kutatók, szociálpszichológusok segítségével eredt egyik legalapvetőbb emberi érzelem nyomába, és megpróbálta feltérképezni, hogy voltaképp milyen szerepet is játszik a félelem mindennapi életünkben. Miben hátráltat és miben segít minket? Van egyáltalán szükségünk rá, hogy féljünk, és ha igen, miért? Hogyan állíthatjuk tudatosan a szolgálatunkba, ha már megszabadulni nem tudunk tőle? A könyv nemcsak feltárja előttünk pszichénk egyik alapkövének rejtelmeit, hanem bátorságot is ad ahhoz, hogy együtt éljünk vele.
Nikita D. Coulombe – Philip Zimbardo: Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak?
„Többek közt ilyen kérdéseket tettünk fel: Mit változtatnál az iskolai környezeten annak érdekében, hogy jobban lekösse a fiúkat? Melyek a biztonságos és társadalmilag építő módjai annak, hogy megerősítsük a fiatal férfiakat?
Az eredmény figyelemre méltó: szűk két hónap alatt húszezren töltötték ki a rövidke kérdőívet. A kitöltők körülbelül háromnegyede (76 százaléka) férfi volt, több mint a felük 18 és 34 év közötti. Ám összességében mindenféle életkorú ember, a legkülönbözőbb hátterű férfiak és nők osztották meg gondolataikat és érzéseiket a kérdéskörrel és annak egyes részproblémáival kapcsolatban.”
Ma már szinte közhelynek számít, hogy az ókori és középkori társadalmak viszonylagos statikussága egy többé meg nem ismételhető jelenség. A modern társadalmak folyamatosan változnak, ráadásul egyre gyorsuló ütemben. Törvényszerűnek tűnik tehát, hogy azok a szerepek, amelyeket évszázadokkal ezelőtt vettek fel egyes társadalmi csoportok, szintén nem maradhatnak változatlanok. A nemi szerepek nem csak hogy nem kivételek ez alól, bizonyos esetekben egyenesen lakmuszpapírként használhatók más folyamatok leírásához.
A szerzőpáros megfigyeléseinek alapja, hogy a férfiak a beágyazott szerepeiknek egyre kevésbé képesek megfelelni, és ez sokuknál eredményez tanulási, szexuális és egyéb zavarokat. A könyv nagy előnye, hogy nem áll meg a probléma leírásánál, hanem lehetséges megoldásokat is kínál a jelenség társadalmi szintű kezeléséhez.
Bagdy Emőke – Buda László – Kádár Annamária – Pál Ferenc: Fejben dől el?
„Minden fejben dől el!” – szokták mondani. Talán egyetértünk ezzel, de az is lehet, hogy némi ingerültséget kelt bennünk ez a mondat, annyiszor hallhattuk az elmúlt évek során olyan értelmezésben, hogy elegendő „pozitívan gondolkodni”, s önmagában ettől majd jól mennek a dolgok. Az élet minden bizonnyal nem ennyire egyszerű, s ha ezt már magunk is megtapasztaltuk néhány alkalommal, akkor fenntartásokkal fogadhatjuk a hasonló kijelentéseket.
A könyv ismert és elismert magyar pszichológusokból és mentálhigiénés szakemberekből álló szerzői arra a mindannyiunkat foglalkoztató kérdésre keresik a választ, hogy mennyi hatása van a pozitív gondolkodásnak mindennapi sikereinkre. A sport világában gyakran ismételt szófordulat igazságtartalmát tudományos alapossággal kutatják fel, és megállapítják, hogy bár a bennünket ért élmények és adottságaink bizonyos határokat jelölnek ki számunkra, ha képesek vagyunk a gondolataink vonalát olyan irányba terelni, hogy pillanatnyi érzelmeinket háttérbe szorítva a hosszú távú, konstruktív megoldásokra, elveinkre és stratégiaalkotó képességünkre helyezzük a hangsúlyt, ennek látható eredményei lesznek. Mindennapi teljesítményünk, közérzetünk, egészségi állapotunk és emberi kapcsolataink mind javulhatnak.
Ugyanakkor ma már sokszorosan bizonyított tény, hogy a mentális beállítódásunk valóban jelentős hatást gyakorol a teljesítményünkre, a közérzetünkre, az egészségi állapotunkra, sőt, még az emberi kapcsolatainkra is. Például az élsportban bizonyos szint felett tényleg majdnem minden fejben dől el, erős mezőnyben a győzelem vagy vereség már jórészt a mentális állapoton és felkészültségen múlik. A gyógyítás világában is evidenciának számít, hogy amit elvárunk egy adott szertől vagy eljárástól, az nagymértékben befolyásolja a hatást. Alaposan dokumentált esetek bizonyítják, milyen lenyűgöző öngyógyító erők ébredhetnek a szervezetben a bizakodó gondolatok, a felépülésbe vetett hit, a pozitív elvárások nyomán. De gyakran a kapcsolataink sorsa is azon áll vagy bukik, hogy elég nagy súlyt helyezünk-e mindarra, ami a mi kezünkben (vagyis a fejünkben) van: az értékeinkre, az elveinkre, a meggyőződéseinkre, a józan mérlegelésre, a stratégiaalkotásra. Annak, aki csakis a folyton változó érzései alapján dönt, nagyon nehéz lesz a kapcsolatait jól működtetni, s azokban kitartani.
Ha tehát nem is minden, de számos dolog bizonyosan fejben dől el. Éppen ezért igen hasznos megtanulnunk, miként formálhatjuk a gondolatainkat, a mentális beállítódásunkat úgy, hogy ezek minél inkább segítsenek, ne pedig hátráltassanak bennünket az életünkben.
Caroline Webb: Minden nap a te napod
A sikeres hétköznapok pszichológiája
„Az évek során észrevettem, hogy „Az ön számára milyen egy jó nap?” kérdésemre léteznek gyakori válaszok – olyan válaszok, melyek egybevágtak azzal, amit én az első állásommal kapcsolatban tapasztaltam. Az első, hogy az embert jóleső izgalom tölti el, amikor produktívnak érzi magát, amikor tudja, hogy az erőfeszítéseiből valami értékes születik. A legjobb napjain az ember úgy érzi, jó munkát végzett, és hogy megkapta azt a támogatást a többi embertől, amire szüksége volt. Végül pedig, a jó napok végén energikusnak érezzük magunkat, nem pedig kifacsart felmosórongynak. Ez nem azt jelenti, hogy a válaszadók munkája soha nem volt fizikailag vagy lelkileg megterhelő, hanem azt, hogy több élvezetet és motivációt nyújtott számukra, mint amennyit kivett belőlük.”
A tizenhét nyelvre lefordított könyv alig egy év alatt a munkapszichológia egyik alapművévé vált. Ereje abban rejlik, hogy nem zárja műfaji skatulyákba magát, és képes egyensúlyt teremteni mindazon tudományterületek között, amelyek hozzájárulnak az általa vizsgált problémák megoldásához. Alapvetően persze pszichológiai könyvről van szó, de a közgazdaságtan legújabb téziseit is képes játékba hozni és laikusok számára is érthetővé tenni ott, ahol ez segít nekünk, olvasóknak abban, hogy minél jobb eredményeket érhessünk el mindennapi munkánk során. Segít, hogy kreatívan álljunk hozzá látszólagos rutinfeladatok megoldásához is, képes vezérelveket megfogalmazni a személyközi kommunikáció hatékonyabbé tételéhez, és – ami talán a könyv legszembetűnőbb eredménye – útmutatóul szolgál a hatékonyabb időbeosztáshoz, így mentesítve minket a halogatás és kapkodás okozta stressz alól.
Boldizsár Ildikó: Mesék a felnőtté válásról
„Megtörténik, akár akarod, akár nem. Felnősz. Ha nem szeretnél felnőtt lenni, azért – ha pedig szeretnél, csak nem tudod, hogyan, akkor ezért olvasd el ezt a könyvet. Harminckét mese a felnőtté válás nehézségeiről és szépségeiről: tizenhat a fiúknak és tizenhat a lányoknak, hogy könnyebben önmagukra és egymásra találjanak.” – Boldizsár Ildikó. Amikor felnőttfejjel visszagondolunk kamaszkori önmagunkra, legtöbbször megmosolyogjuk akkori problémáinkat. Szívesen elbeszélgetnénk a 16 éves énünkkel és felvilágosítanánk, hogy amit problémának hisz, semmi ahhoz képest, ami a „nagybetűs életben” vár rá. Talán gyermekeinknek is valami hasonlót mondunk, amikor ebbe a korba lépnek. Érthető gesztus, de tegyük fel magunknak a kérdést: valóban az a kamaszproblémák leghatékonyabb megoldása, hogy megpróbáljuk őket lekicsinyíteni, és egyúttal egy kicsit sajnáltatni magunkat a saját gondjaink miatt?
A Boldizsár Ildikó könyve által kínált megoldás nem csak emberségesebb, de hatékonyabb is. Kötetében tizenhat és harminckét év közötti fiúkra és lányokra szabott mesét olvashatunk, amik nem csak megszólítani képesek a kamaszok által naponta átélt problémákat, hanem hatalmas adag empátiával fűszerezve, kioktatás nélkül tudnak megoldást kínálni rájuk, ahol ez lehetséges. A mesék jelentésének kibontásában és az önterápiában a szerző rövid, gondolatébresztő elemzései segítenek.
Beau Lotto: Láss csodát – A valóság más szemmel
Nem ismerhetjük közvetlenül a valóságot. Minden, amit realitásnak gondolunk, különféle szűrőkön keresztül jut el hozzánk. Érzékelésünk ugyanúgy függ az érdeklődési körünktől, az előfeltevéseinktől vagy a természetünktől, mint a múltbeli tapasztalatainktól, a környezetünktől vagy éppen a kulturális gyökereinktől.
A szerző neurológus, az általa alapított Lottolab pedig félig tudományos laboratórium, félig kreatív stúdió. Lotto az emberi vizualitáson keresztül, szenvedélyes hangon mutatja be pszichológiai felépítésünk egy sokat – pszichológusok és filozófusok által egyaránt – kutatott aspektusát, azt, hogy hogyan érzékeljük a körülöttünk létező valóságot. A gyerekkorunkból jól ismert „optikai illúziók” mintáját továbbgondolva láttatja be velünk, hogy a valóság egy folyamatosan változó fogalomkör, ami nem csak egyes személyek között támaszthat ellentéteket (egyikünk például kúpnak lát egy formát, míg a másikunk tölcsérnek), de önmagunkon belül is. A legtöbb, amit tehetünk, hogy belátjuk: az általunk érzékelt világ az agyunk terméke, ezért a határai is egyenlőek azzal. Amint képesek vagyunk elfogadni, hogy téveszmék között élünk, megtanulhatjuk megválasztani a saját téveszméinket, és így eddig soha nem tapasztalt irányítást nyerhetünk agyunk felett.
Sákovics Diana: Hol rontom el?
A boldog párkapcsolatok pszichológiája
Hol rontom el? – kérdezzük magunktól számtalanszor, míg hiába várjuk az igazit és vele a boldogságot. Nyíltan, titkon vagy épp csalódásoktól elbátortalanodva, de valamennyien szerelemre, bizalomra, közelségre áhítozunk: egy testi-lelki társra. A kérdés csupán az, hol keressük a másik felünket? És ha végre ráleltünk, hogyan tartsuk meg?
Aki azt hiszi, elég tétlenül várnia, hogy majdcsak megérkezik a királyfi fehér lovon, vagy ha már megtörtént a csoda, és úgy érzi, megtalálta élete szerelmét, akkor már nyugodtan hátradőlhet, nagyon téved. Sákovics Diana szórakoztató és tudományosan megalapozott könyvéből kiderül, hogy a boldog és tartós párkapcsolatért bizony meg kell dolgozni. A pszichológus az online társkereséstől a véletlen találkozásokon át a régimódi ismerkedésig, az első randevútól az első csókon át az első szeretkezésig, majd azon túl, az együttélésig és a házasságig mindent sorra vesz, ami csak megtörténhet egy párkapcsolatban. És utána. Mert bármilyen fájdalmas is, tanácsos végiggondolni, mi vezetett a szakításhoz, mi lehetett a kudarc oka, mit és hogyan tanulhatunk belőle, és miképp léphetünk tovább.
Sákovics Diána pszichológus, újságíró, a Dívány internetes portál főszerkesztője. Zátonyra futott házassága fordította a párkapcsolatok pszichológiája felé, és sarkallta a könyv megírására. A Hol rontom el? című könyv mégsem tipikus önsegítő kiadvány, pont ezért tud remekül rávilágítani arra, hogy hol akadtunk el, és merre kellene továbbmennünk. A könyv rávilágít arra, hogy mit kell megtennünk magunkért, mit a másikért, és – ami talán a legfontosabb – hogy mennyivel tartozunk magának a kapcsolatnak. Egy olyan térképet kap az olvasó, ami megmutatja, hogy hol van most, merre tud továbblépni, és hogy milyen nehézségekre számíthat az úton.
Tófalvy Tamás: A digitális jó és rossz születése
Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása
Tönkreteszi a kultúránkat a digitális média és az internet? Hazugságokat, féligazságokat terjeszt és elbutít? Vagy éppen ellenkezőleg, elhozza a tökéletes behálózottság, megosztott kreativitás és tudás tökéletes korszakát? Mi számít újságírásnak az interneten? A digitális jó és rossz születése provokatív könyv a média és az újságírás legújabb, 21. század eleji átalakulásáról. Fő kérdése: lehetséges, hogy a média mai forrongó állapotáért nem pusztán a technológia a felelős, hanem mi magunk?
A kötetet, amely felvázolja a digitális média egy alternatív kultúrtörténetét is, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék egy új nézőpontból megismerni a média legfrissebb átalakulását
