Mintegy ezer példányszámban jelent meg újra a monumentális könyvsorozat az Osztrák-Magyar Monarchiáról.
Hasonmás kiadásban jelent meg az eredetileg 1885 és 1902 között kiadott Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat huszonegy kötete.
Az egész Monarchiát bemutató munka létrehozásának gondolata a néprajzot kedvelő és a birodalmat jól ismerő Rudolf trónörökös főherceg fejében született meg. Az osztrák rész főszerkesztőjének Joseph von Weilen lovagot, a magyar résznek Jókai Mórt kérte fel Rudolf. A magyar történetírás és néprajztudomány legjelesebb képviselői vettek részt a szövegrészek megírásában, például Marczali Henrik, Márki Sándor, Pulszky Ferenc, Mikszáth Kálmán. A kor legjobb magyar festőművészeit, grafikusait küldték szerte az országba, hogy megörökítsék a különböző tájakat, városokat. A Magyarországot bemutató kötetek számára dolgozott többek között Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Feszty Árpád.
Az egész munka 396 füzetben jelent meg, 21 kötetre terjed, 572 közleménnyel, 4520 rajzzal és 19 színes képmelléklettel. A szerkesztési munkálatok 1884-ben indultak meg. A magyar kiadás első füzete 1885 december 1-én adatott ki; az utolsó 396-ik füzet, 1901 október 1-én jelent meg.
Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben egyes néprajzi fejezetei forrásértékűek. Tájegységenként mutatják be a különböző nemzetiségeket, életmódjukat, valamint az adott tájegység földrajzi adottságait, néprajzát. Napjainkra e könyvsorozat felbecsülhetetlen forrása lett a történészek, művészettörténészek és néprajzkutatók számára.
Fontos a papíralapú kiadás és lesznek olyan fiatalok, akik a korszakos műveket, a bennük rejlő anyag sajátossága miatt papíron akarják forgatni és befogadni – mondta L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára a könyvbemutatón. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a jövőre várhatóan németül is megjelenő kötetek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén folyamatosan tapasztalható volt és ma is létezik egyfajta „monarchiadivat”. A monarchia mai hatásai kapcsán megjegyezte, hogy Ausztria a rendszerváltozás óta a magyar külpolitika számára a kiemelten fontos országok közé tartozik. Emlékeztetett arra, hogy az Országház épülete, a könyvsorozat megjelenésével egy időben, 1885 és 1902 között épült fel. „Ami márványban és építőanyagban az Országház, az kultúrában a huszonegy kötet” – mondta a külügyi államtitkár a Méry Ratio Kiadó és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány könyvbemutatóján.
Michael Zimmermann magyarországi osztrák nagykövet azt hangsúlyozta, Ausztria 1995-ös európai uniós csatlakozása óta munkálkodik azon, hogy Brüsszelben ismerjék és megértsék Közép-Európát. Megítélése szerint ebben áttörést a tavaly elfogadott Duna-stratégia jelentett.
A nagykövet szerint a most megjelent sorozat alapja lehet annak a vitának, hogy milyen elképzelések, koncepciók léteznek Közép-Európáról. A szerinte se nem nosztalgikus, se nem exkluzív célzatú mű jó kép arról, hogy Közép-Európa milyen is lehetett egykor. „Fontos látni és szomorú is, hogy mi az, ami a 20. században semmivé lett, amit a gyűlölet, a nacionalizmus tönkre tett” – tette hozzá. Méry Gábor, a Méry Ratio Kiadó vezetője elmondta, hogy kétéves munka vezetett el a kötetek megjelenéséhez. Az eredeti kötetek felkutatása egy évig tartott.
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben eredeti kiadása a 19. század végének legnagyobb könyvkiadási vállalkozása volt, Rudolf trónörökös részvételével és pártfogásával. A német és magyar nyelven megjelent sorozat magyar főszerkesztője Jókai Mór volt. A Magyarországról szóló szövegeket és rajzokat a korabeli magyar történetírás, néprajztudomány és művészet jeles képviselői készítették
