„Háromezer éve annak, hogy a magyar elvált a rokonaitól az Urálban. Ennyi idő alatt minden nyelv sokat változik…”
„Miért finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények – tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak.”
Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító 1947-ben született Budapesten. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol-olasz szakán. 1972 óta az ELTE Angol Tanszékének munkatársa. Shakespeare különböző műveit több színházban az ő fordításában állították színpadra. Többek közt Déry Tibor-jutalom (1990), Graves-díj (1993), Füst Milán-díj (2000), Üveggolyó-díj (2010), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2017) birtokosa.
„Ez a kis könyv a magyar nyelv iránt érdeklődőknek szól. Igyekeztem érdekes dolgokat elmesélni erről a gyönyörű nyelvről (ezt mint magánember mondom; a nyelvészet nem ismeri a „gyönyörű” fogalmát!), de célom nem a kimerítő leírás volt – fogalmaz Nádasdy Ádám. Se nem tankönyv ez, se nem kézikönyv – viszont remélem, sokak érdeklődését fel tudja kelteni, és előveszik a könyv végén felsorolt további olvasmányok valamelyikét. Néhol azért eléggé szakszerű leszek, mert muszáj megmutatni, hogyan dolgozik a nyelvész és milyen alapon teszi megállapításait – hogy mi az a „gyök”, mi bizonyítja a finnugor eredetet, miért nincs egyszerűsödés, miért olyan nehezen érthető a Halotti Beszéd, miért tér el a helyesírás a kiejtéstől, és így tovább.
Az itt leírtakat (néhány dologtól eltekintve) nem én találtam ki, hanem tudós elődeim és mai kollégáim vették észre, kutatták ki és írták meg.”
NÁDASDY ÁDÁM: MILYEN NYELV A MAGYAR?
(részlet a könyvből)
1. A MAGYAR NYELV – MADÁRTÁVLATBÓL
1.1. Egy kis ízelítő
Néhány érdekesség
A magyar nyelv iránt érdeklődőknek, akik messziről néznek rá erre a nyelvre, el szoktunk mondani néhány érdekességet, például:
– nagyon hosszú szavak vannak: telefonbeszélgetésünkkor
– nincs hímnem és nőnem
– a farmer szó a „jeans” típusú cowboy-nadrágot jelöli
– az ő és ű betűkön kettős hosszú ékezet van; ilyen nincs máshol
– előbb van a vezetéknév, aztán a keresztnév
– a magyar az egyetlen nyelv, ahol az euró szó végén az ó-ra ékezet kel
– a magyar nem rokona a környező nyelveknek: szlávoknak, németnek, románnak
Szokatlan a nyelv sorsa, helyzete is. A mai magyar beszélők 20%-a, tehát minden ötödik, Magyarországon kívül él – ez Európában példátlan. Az is érdekes, hogy a magyarok évszázadokon át úgy tudták magukról: törökök vagy hunok, és erre valóban számos jel mutat – egy kivételével, az pedig a nyelv, mely nem török és nem hun, hanem finnugor. Miért beszél egy török (vagy magát annak tartó) nép egy finnugor nyelvet?
Európai szemmel feltűnik a magyar szókincs „egzotikus” volta: legnagyobb része nem hasonlít sem a nyugat-európai, sem a szláv szókincsre. Az olasz például jól képviseli a köz-európai szókincset: teatro – színház, violino – hegedű, cammello – teve, geografia – földrajz. Az olasz szavakat a legtöbb európai ember megérti, a magyart nem. Azt mondtam: európai ember – ugyanis egy kínainak már nem könnyebb a violino, mint a hegedű, a teatro, mint a színház, neki mindegyik egyformán ismeretlen. Vagyis a magyar szókincs csak európai szinten különleges, globális szinten nem az.
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?, Corvina Kiadó, 2020
