Egy szerelmes levél, egy őszinte vallomás a legjobb eszköz a választott személy meghódítására. Ady, József Attila, Liszt Ferenc vagy akár Frida Kahlo is azt jelezhette gondolatainak és érzelmeinek lejegyzésével, hogy komoly a dolog. Új kötetével Nyáry Krisztián ismét bebizonyítja, hogy az érzelmek mindent felülírnak és átértékelnek, minden időben.
Miért írunk levelet? Miért tárjuk fel érzelmeinket papírra vetve? A mai napig jelentéssel bír egy szerelmes levél átnyújtása vagy postára adása. A hagyományos leveleket nem lehet eltüntetni egy „egér-manőverrel” vagy nem semmisül meg egy műszaki hiba, egy gyilkos vírus miatt. A levél formátumából adódik, hogy nem rövidített, szleng szavakat használ az író, az e-mailek nem helyettesítik a kézzel írott leveleket. Legfeljebb egy kis dumapartit, telefonálást. Az is igaz, hogy a sok e-mail és digitális üzenet közepette nagyobb izgalmat vált ki egy boríték a postaládában. Nem beszélve arról, hogy sokan éppen az e-mailen és az sms-en keresztül kerültek közelebb az íráshoz.
Nyáry Krisztián évek óta módszeresen gyűjti a magyar kultúrtörténet legszebb, legérdekesebb vagy éppen legfelháborítóbb szerelmes leveleit. A gyűjteményből 125 levelet a hozzájuk tartozó történetekkel együtt közre is bocsátott 2018-ban megjelent, nagy sikerű Írjál és szeressél című könyvében. Az Életemnél is jobban című kötet a sorozat második darabja, amely újabb 115 magyar szerelmes levelet és történetet tartalmaz.
A válogatásban mások mellett Szabó Magda, Mészöly Miklós, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Jászai Mari, Liszt Ferenc, Kosztolányi Dezső, József Attila, Babits Mihály, Erzsébet királyné vagy éppen Frida Kahlo leveleibe pillanthatunk bele. Ahány levél, annyiféle sors és érzelem. Mert a szerelemnek sokféle arca van.
A címre kattintva beleolvashat a könyvbe.
Nyáry Krisztián: Életemnél is jobban – 115 újabb szerelmes levél és történet
(részlet)
Tóth Árpád levele Lichtmann Annának – levélrészlet
„1913. január 21.
Drága kis bogárkám, aki a szívembe másztál, nagyon el vagyok fáradva, mert éppen most fejeztem be egy karcolatot, tudod egy olyan Torpedó-cikket, amilyen neked nem szokott tetszeni, és most éppen azon búsulok, hogy biztosan ez sem tetszene. Te pedig most Szegeden vagy, és én sajnállak is, mert biztosan ott is olyan piszkosan csurog a ronda eső, mint itt, és így valószínűleg nincs alkalmad feltűnést kelteni a szegedi korzón. Itt borzasztóan esett az eső egész nap, nem is mentem sehova, L. bácsi meglátogatását is holnapra halasztottam, és a gyerekeket sem néztem meg. Majd ma este, redakció előtt benézek hozzájuk. (…)”
A fenti sorok keletkezésével szinte egyidőben jelent meg a Nyugatban Tóth Árpád Levél című verse, amelyet ugyancsak szerelmének címzett: „Ha ez a levelem megérkezik, / Édesem, gondolj rám egy kicsit. / Képzelj magad elé: szivarozgatok, / Fáradt vagyok és csendes és nagyon elhagyott. / Azt gondolom, maholnap meghalok.”
A közelgő halál víziója nemcsak költői gondolat volt: mindketten tudták, hogy Tóth Árpád tüdőbaja mégoly szakszerű orvosi ellátás mellett is halálos betegségnek számít. Az életét meghosszabbító tátrai gyógykezeléseket Hatvany Lajos fizette.
József Attila Gyömrői Etelkához – levélrészlet
„Hogy van szíve ennyi brutalitáshoz? Hát szabad ezt? Hiszen maga anya, maga szült már! Én igazán nem akartam mást, mint csak egy kicsit éreztetni magával azt a kínt, amit maga kelt bennem azzal, hogy ennyire megtagad. Ugye, nekem nem szabad védekezni? Írtam egy hosszú verset arról, hogy ez mennyire fáj, a vers nagyon szép, és még ennek sem tudok örülni, mert tudom, hogy maga örülni fog neki, annak, hogy maga váltotta ki a fájdalmat, amelyből csináltam – és aztán miért ne lenne büszke erre, ha már semmi veszély sem fenyegeti? Ha tudná, hogy milyen gonoszságot mível, mindjárt jobb lenne hozzám.
Most azért írok, mert nekem nem kell a kikönyörgött találkozó. Hát akkor miért könyörögtem ki – kérdezi, persze, én „mindig mást” akarok. Nem igaz. Azért könyörögtem ki, hogy maga lássa, hogy nem kell félnie tőlem, hogy ne féljen, megnyugodjon, mert én mit is csinálnék ott, ha maga – mert maga ilyen – odaül az íróasztal elé, engem odaültet melléje, és aztán szokása szerint azt mondja: „Maga ezt mondta, búcsúzkodni szeretne. Na tessék.” De azért nagyon szívesen elmegyek, ha maga hív. De akkor hívjon.
Üdvözli
József Attila
Telefonom: 1-25-8-25
Címem: Teréz körút. 48. II. II. 3.”
József Attila 13 hónappal később már nem élt. Gyömrői Edit 1939-ben ismét elhagyta Magyarországot. Ceylonban, majd Nagy-Britanniában telepedett le, elismert pszichoanalitikus lett. Hosszú életében többször vádolták azzal, hogy az általa alkalmazott terápia súlyosbította a költő betegségét, és ez vezetett öngyilkosságához. Sosem írta meg a saját történetét. „Bármennyire meghalt is és bármennyire nagy költő is, nekem mégiscsak páciensem volt, és a diszkréció kötelezettsége nem szűnik meg a halállal. Másrészt (…) eszembe sincs azt a látszatot kelteni, hogy igazolni akarom magamat. Ez minden.” 91 éves korában halt meg. Arra a kérdésre, hogy miért hagyta ki önéletrajzi regényéből teljesen a költő alakját, talán csak egy pszichoanalitikus tudna válaszolni.
Nyáry Krisztián: Életemnél is jobban – 115 újabb szerelmes levél és történet, Corvina Kiadó, 2019
