Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Páger Antalra emlékezünk című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Szubkultúra

Páger Antalra emlékezünk

Szerző: / 2011. december 14. szerda / Szubkultúra, Filmvilág   

Huszonöt éve, 1986. december 14-én halt meg Páger Antal, a múlt század kiemelkedő színművésze.

Páger Antal 1899. január 29-én született Makón, egy háromgyermekes makói csizmadiamester középső fiaként. Az érettségit követően Budapesten a jogi karra iratkozott be, de a nyáron még fellépett szülővárosában néhány műkedvelő előadáson. Őt lepte meg a legjobban, hogy a székesfehérvári színház titkára táncoskomikusi szerződést ajánlott neki, s noha a színi pálya nem izgatta, a kilátásba helyezett fizetés hallatán igent mondott.

Az első világháború alatt az olasz fronton szolgált, leszerelése után ismét a fehérvári társulat tagja lett. A következő évtizedben vidéken játszott, 1926-tól Szegeden operettekben és naturbursch (naiv és szeles fiatalember) szerepkörben tett szert népszerűségre. 1930-ban szerződött a fővárosba.

Dr. Kovács István - Páger Antal színművész, 1942 (Fotó: Színház Irodalom/Wikimedia)

A 30-as évek elejétől már férfi sztárnak számított, első pesti szereplése az Andrássy Színházban volt. A filmipar is ekkor fedezte föl magának, Kabos Gyulával, és Dajka Margittal óriási sikert aratott a Piri mindent tud című filmben. Színpadi szereplései mellett több tucat filmben is játszott. 1937-1939 között a Vígszínházban már horribilisnek számító, fellépésenkénti 250 pengős gázsit kapott. A következő néhány évben inkább szerepekre szerződött, klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválót alakított. Korlátozott orgánumát drámai jellemformáló készsége, gesztusai pótolták.

A harmincas évek elejétől már sztárnak számított a filmen is. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt, mint Kéri építészmérnök (Fűre lépni szabad), Tamburás (Hattyúdal), Elnök Jóska (Húsz óra). 1964-ben a Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta – megosztva Ugo Tognazzival – Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében. A Pacsirtában Tolnay Klári és Latinovits Zoltán partnereként nyújtott alakítását a cannes-i filmfesztivál zsűrije 1964-ben a legjobb férfi alakítás díjával jutalmazta. A kiváló művész elismeréssel kitüntetett színész cannes-i szereplése után a Kossuth-díjat is megkapta.

Páger Antal a második világháború előtt a művészvilágban a jobboldali nézetek képviselője volt, antiszemita művekben is szerepet vállalt, színészi hírneve botlásait is felnagyította. 1944 végén családjával együtt elhagyta az országot, 1945-ben minden filmjét irredentizmus vádjával indexre tették, és megtiltották azok további forgalmazását.

„Bűnt soha nem követtem el, és egyetlen embertársamnak sem akartam ártani. Tévedni annyit tévedtem, amennyit minden ember tévedhetett – emlékezett vissza 2007-ben a MúltKor c. műsorban. Állítása szerint sok mindenbe második felesége, Komár Júlia vitte bele, akinek számtalan barátja is volt Szálasi kormányában. A nemzetiszocialista kormány 1944. október 15-én, puccs lévén került hatalomra, és a következő év tavaszán oszlatták fel. Szálasi nevéhez fűződik a magyar zsidóság jelentős részének deportálása, és az ország javainak német kézre való átjátszása.

Páger 1948-ban Argentínába költözött, 1951-ben az állampolgárságot is megkapta. A helyi magyar Színjátszó Társaság vezetője és színésze volt, festészettel is foglalkozott, képei kiállításokon is szerepeltek. Igazi otthonra azonban nem talált, minden percben a hazatérésre gondolt. Végül 1956 augusztusában kormányengedéllyel érkezett meg Budapestre, rettegve a várható megaláztatásoktól, de kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan. Első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta, Major Tamás és Keleti Márton azonban szóba sem állt vele. Páger ismét a Vígszínházhoz szerződött, a Szent István körúti társulatnál szinte halála napjáig a színpadon volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség.

Páger Antal Budapesten hunyt el 1986. december 14-én. Művészi munkáját 1963-ban kiváló művészi címmel, 1965-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Szülővárosának képviselőtestülete 2001-ben Páger Antal-díjat alapított, amelyet évente egyszer egy színésznek ítél oda a szakmai kuratórium, és amely Páger Antal pecsétgyűrűjének pontos mása.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek