A magyar történelem legszebb lapjaira kívánkoznak az Árpád-házból való hercegnőkről szóló történetek. Királyi vérű lányaink közül többen is szent életükkel vívták ki az emberek tiszteletét.
Ugye hallottál már szépséges királykisasszonyokról és híres hercegnőkről szóló történeteket? És azt tudod, hogy valamikor régen Magyarországon is éltek királylányok? Ezúttal nem a megszokott mesegyűjtemények valamelyikét, hanem egy történelmi olvasókönyvet ajánlunk.
Horváth Judit Rózsák hercegnője című kötete nem kitalált történetek alapján íródott. Ebben a könyvben az első magyar uralkodók családjából, az Árpád-házból való igazi hercegnőkkel ismerkedhetsz meg. Kalandos történeteik különleges időutazásra hívnak. Vándorló őseink nyomába szegődhetsz, bepillanthatsz a középkori királyok palotájába, s a királylányokkal távoli tájakra utazhatsz.
Történetek magyar hercegnőkről és királylányokról
„Valamikor régen a messzi napkeleten, a pusztában éltek a magyarok. Legelésző állataikat terelgették, és nyájaikkal együtt vándoroltak. Tavasztól őszig a fű sarjadását követték, a tél beköszöntével pedig védett, folyóparti szálláshelyet kerestek maguknak. Lovon jártak, és kőből épült házak helyett szívesebben laktak puha szőnyegekkel borított, kényelmes sátraikban. Abban az időben élt egy gazdag és nagy hatalmú ember. Ennek az embernek volt egy lánya, akit Emesének hívtak. Emese, ha kedve úgy tartotta, naphosszat lovagolt a végtelen, füves síkságon.” (Emese álma)
Hogy kik voltak Magyarország hercegnői és királylányai és és milyen sors jutott ezeknek a lányoknak? Fiatal hölgyek, akik erősek voltak, példát mutattak, akiknek a nevét még ma is a legnagyobb tisztelettel vesszük a szánkra, s akiknek olykor bizony nehezebb sors jutott a kijelölt férjük mellett, új hazájukban.
Az elsősorban gyermekeknek szánt olvasókönyvből a honfoglalás merész amazonjait, majd a magyarok letelepedése utáni évezred dicsőséges vagy tragikus eseményeit, legkiemelkedőbb alakjait ismerheti meg mindenki, aki vonzódik a történelemhez. Nem ártana az általános iskolai tananyaghoz kapcsolni, és kötelező olvasmánnyá tenni az Officina ’96 Kiadó által kiadott kötetet, melyben Horváth Judit szerző az Árpád-ház hölgyekről állított össze érdekes és tanulságos történeteket, amiket a családi kapcsolatokkal, rövid életrajzokkal bővítettek ki. A könnyed stílusban megírt, sok hiteles alapinformációval ellátott életutak a honfoglalás merész amazonjait, a utáni évezred dicsőséges vagy tragikus eseményeit mesélik el Pisák Krisztina gyönyörű illusztrációival kiegészítve.
A világnak nekivágó szegénylegények, kóborló királyfik, elátkozott királykisasszonyok életéről nem tudunk meg többet, mint amennyit a népmesék a jövendőnek szájról szájra átadva fenntartanak számunkra. Viszont olyan boldog házasságban élő szépségek titkaiba tekinthetünk be, mint Géza fejedelem felesége, a harcias Sarolt, a ma karrieristának számító Ilona, aki István királyunk legidősebb lányaként fiát, Orseolo Pétert a trónra segítette, apja halála után, de megismerhetjük a szentté avatott, jóságos Jolán vagy a lányok védőszentjévé váló Margit hercegnők életének főbb vonulatát is. S bár sárkányok, óriások és egyéb csodalények nem fordulnak elő Horváth Judit történeteiben, aki saját kislányának ajánlotta ezeket a meleg szívvel és nagy mesélőkedvvel előadott történeteket.
Kalandos történeteik különleges időutazásra hívnak. Vándorló őseink nyomába szegődhetsz a messzi pusztában, bepillanthatsz a középkori királyok palotájába, s egyik-másik királylánnyal távoli tájakra: Velencébe és Nápolyba, Bizáncba és Skóciába is eljuthatsz. Mindeközben megtudhatod, miről álmodott Emese, hogyan győzte le Sarolt a rablók vezérét, miért nem akart Ágnes és Margit férjhez menni, és hol került elő Kunigunda gyűrűje.
LaZa
