Závada Pál, Parti Nagy Lajos és Enrique Vila-Matas egy-egy új kötete mellett számos jobbnál jobb könyvet kínál idén a Magvető Kiadó a Könyvfesztiválon.
A Millenárison megszokott a hömpölygő tömeg, a dedikálásra várók, illetve a könyveket, magazinokat csodálók sora. Az MKKE felmérése szerint minden eddigi csúcsot megdöntött 2013-ban a jubileumi, XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatottsága. 63 ezer könyvbarát kereste fel a könyvpavilonokat, s vett részt a több mint 380 kulturális és szakmai programon. A fesztivál minden rendezvénye zsúfolt ház előtt zajlott, jó néhány programra szinte lehetetlen volt bejutni. Óriási sorok kígyóztak a dedikáló szerzők előtt, különösen a Budapest Nagydíjas díszvendég, a francia Michel Houellebecq iránt fordultak nagy érdeklődéssel.
A Magvető Kiadó – a kortárs magyar irodalom legjelentősebb műhelye – idén is szolgál újdonságokkal, de a már megjelent köteteket is érdemes fellapozni, megvásárolni. Ismert hazai szerzőket, kortárs világirodalmat és klasszikusokat jelentet meg. Szerzői közé tartozik Bartis Attila, Bodor Ádám, Darvasi László, Dragomán György, Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Spiró György, Tóth Krisztina, Závada Pál, Babiczky Tibor, Anna Gavalda, Cormac McCarthy, Michel Houellebecq és Ljudmila Ulickaja is.
Újdonságok a Magvetőtől
Závada Pál: Természetes fény
– az archív képek regénye –
el nem múlt életünk – retusálás nélkül
A Természetes fény döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók – ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire.
Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek – és vannak, akik nem térnek vissza többé.
Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.
Závada Pál 1954-ben született Tótkomlóson. Első könyve, a Kulákprés című szociográfia 1986-ban jelent meg, novelláskötete, a Mielőtt elsötétül 1996-ban. Egy évvel ezután adta ki a Magvető Jadviga párnája című nagyregényét, amely azóta is az egyik legnagyobb könyvsiker Magyarországon.
Kortárs magyar szépirodalmi regénynél korábban soha nem tapasztalt példányszámban (jóval ötvenezer fölött) kelt el, valamint több díjjal kitüntetett játékfilm készült belőle, Deák Krisztina rendezésében. A Jadviga párnája naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája. Jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eszményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.
Parti Nagy Lajos: Fülkeufória és vidéke, százegy új magyar mese
Magyabszurdok és még magyabb szurdok
2011 áprilisában jelent meg Parti Nagy Lajos első magyar meséje az Élet és Irodalom Páratlan oldalán. Rá egy évre látott napvilágot a Fülkefor és vidéke – Magyar mesék az első esztendő termésével. Azóta eltelt megint két év és 101 újabb magyar mese. Az új kötet folytatása és lezárása Parti Nagy Lajos bravúros magyabszurd és patriótaglossza sorozatának: közelmúltunkat és távol-jelenünket sajátos történelmi fénytörésben láthatjuk és gondolhatjuk újra.
Parti Nagy Lajos 1953-ban született Szekszárdon. Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni.
Képes bárki bőrébe bújni, például Sárbogárdi Jolán néven publikálta A test angyala című művét, amelyben a szerelmesregény-füzeteket parodizálta. Az Ibusár, az Esti kréta vagy A hullámzó Balaton a kortárs irodalom remekei. Regényét, a Hősöm terét 2000-ben; gyűjteményes, 12 évet átfogó, Grafitnesz című verseskötetét 2003-ban, az Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a Magvető. A Grafitnesz minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti nagy több mint tíz évig rajzolgatta őket.
Enrique Vila-Matas: Dublineszk
„A kortárs spanyol regényírók közt nincs hozzá fogható.” Roberto Bolaño
„Hamarosan hatvanéves leszek. Két éve üldöz a halál jelenvalósága, közben pedig azzal foglalom el magam, hogy elnézem, mennyire rossz irányba tart a világ” – mondja Samuel Riba, a Dublineszk főhőse, egy igazi kultúrember, akinek élete egybeforrt az irodalommal. Most éppen felszámolja a könyvkiadóját, két éve innia se szabad, feleségével pedig reménytelennek tűnő küzdelmet folytatnak egykori szerelmük életben tartásáért. Riba egész nap a számítógép előtt ül, teljes elszigeteltségben fürkészi a nélküle zajló világ dolgait. Aztán egy nap hirtelen ötlete támad: el kellene menni Dublinba, a Bloomsdayre, végigjárni Joyce Ulyssesének nevezetes helyszíneit és méltó pompával eltemetni Gutenberg aranykorát.
Vila-Matas könyve egyszerre intellektuális pikareszk és egy „érzelmes utazás” regénye – a dublini sikátorok és a Joyce- és Beckett-idézetek szövegfolyosói hol párhuzamosak, hol merőlegesek egymásra. Kizökken az idő és összemosódik a tér, ami drámai találkozásokat hoz Riba számára. Regénnyé formált története a melankólia fenségével és szívbemarkolóan őszinte iróniával pillant be létezésünk zsákutcáiba, „hátha valaki csak úgy megjelenik, az ember nem is álmodott róla…”
Enrique Vila-Matas 1948-ban született Barcelonában. A kortárs spanyol regényirodalom egyik legelismertebb alakja, műveit harminc nyelvre fordították le. (Magyarul a Bartleby és társai olvasható.) A Joyce- és Ulysses-kultuszt kreatívan ápoló és a Dublineszk című regényében is felbukkanó Finnegans Rend alapító tagja.
Fordította: Imrei Andrea
