„Megtudhatjuk például, hogy valamikor a szigetnek volt saját postája is, rendeztek itt népünnepélyt, karnevált, vitézzé avatást, hadikiállítást stb.” Könyv jelent meg a Margitszigetről.
A 2017-es magyarországi vizes világbajnokság központi helyszínének, az alkalomra megújuló Margitszigetnek a történetét, javarészt sportmúltját feltáró kötet jelent meg a felelős kiadó és szerkesztő, Jaksics György gondozásában.
Az Üdvözlet Szent Margit szigetéről címmel napvilágot látott, vaskos könyv nyomon követi a terület históriáját a kezdetektől, összefoglalja természeti és kulturális értékeit, képekkel is bőségesen illusztrálva az alaptételt, amely szerint a sziget egyszerre pihenő- és gyógycentrum, idegenforgalmi gócpont, műemlékkomplexum, arborétum, de nem utolsósorban sportközpont is. Elsőnként az úszás és az evezés költözött be ide, a vizes sportágakat az atlétika követte, majd a tenisz, a labdarúgás és mások mellett a golf, a gyeplabda, a lovas póló, a vívás és az öttusa. A szigetet körülvevő futópálya pedig a szabadidősportot szolgálja.
A Margitsziget emblematikus létesítménye az úszó olimpiai bajnok építész, Hajós Alfréd tervezte Nemzeti Sportuszoda, amelyben Európa-bajnokságok alkalmával is megfordultak már a világ legjobb úszói és vízilabdázói, élükön a magyarokkal. A külön fejezetnek köszönhetően részleteiben is megismerhető az uszoda 1930-tól íródó története.
„A Margitsziget a Duna egyik szigete Budapestnél. Az ókorban a római katonaváros, Aquincum légiói állomásoztak rajta. Majd szakrális épületeket, templomokat, kolostorokat építettek ide, később fürdőket, szállodákat és vendéglátóipari egységeket helyeztek el a közel egy négyzetkilométeres szigeten. IV. Béla királyunk leányának, Margitnak — akiről a sziget a nevét kapta — építtette 1250 körül a domonkosrendi apácakolostort. A XVIII. század végén a bécsi Schönbrunn mintájára, kiváló kertészek munkája által, a főváros legszebb parkjává és kedvelt kiránduló helyévé vált a sziget.
A könyv vázolja a Margitsziget históriáját a kezdetektől napjainkig, valamint összefoglalja természeti és kulturális értékeit. A gazdag illusztrációk és a ritkaságok a saját gyűjteményemből valók, mely idővel egy helyi múzeum alapját képezhetné.
A Margitsziget növényvilágát, virágos parkjait, öreg fáit és faunáját külön fejezetben tárgyalják a szakírók. Ehhez kapcsolódik a szoborsétány, ahol a magyar irodalom és művészet legjelentősebb alakjai láthatók. A kis állatkert rezervátumként őrzi a sziget századokkal előbbi vadaskert jellegét. A közeli rózsakert pedig szemet gyönyörködtető pompás virágokkal vonzza a sétálókat. Az egykori Grand Hotel mellé épült modern Thermál Szállótól balra található az 1920-as években épített sziklakert, egy mesterséges vízeséssel. Az 1867-ben talált 43 fokos gyógyvízre alapozva elkészítették a hely fürdőszigetté válásának tervét. Az 1873-ban felépült gyógyfürdő — a Nagyszállóval karöltve — messze földről ide vonzotta a vendégeket. A Palatinus Gyógy- és Strandfürdő a legutóbbi felmérés szerint a világ első tíz fürdője között szerepelt. A szigeti vendéglátást tárgyaló fejezetben bemutatott régi és új szállodákon kívül az éttermeket, a cukrászdákat, kaszinókat valamint az egykor és ma működő idegenforgalmi létesítményeket is megismerhetjük.” (Jaksics György)
A könyvet képjegyzék, névmutató és irodalomjegyzék egészíti ki.
