„Roppant kíváncsiak voltunk a világra, s azt is szerettük volna megismerni, ami a valóságban nem létezik. Párizsba indultunk, de nem rohantunk, becsavarogtuk közben fél Európát.” Kassák Lajos munkásságának egyik meghatározó, korai eseményét állítja középpontba, és elemzi új szempontok és források bevonásával a Kassák Múzeum az Úton 1909: Kassák, Szittya, hosszú versek, rövid forradalmak című új kiadványa.
A kötet többéves munka eredményeként magyar és angol kiadásban jelent meg online, nyílt hozzáférésű formátumban, Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál szerkesztésében. A tanulmányokat Gucsa Magdolna, Nemes Z. Márió, Seregi Tamás és Szeredi Merse Pál írta – közölte a múzeum a Cultura.hu oldallal.
Kassák 1909 tavaszán, a modernista magyar irodalom, főként Ady Endre hatására Párizsba indult, hogy megismerje a modern kultúra katalizátoraként számontartott európai nagyvárost. Az utat, több mint fél év alatt, gyalogosan tette meg.
Az út során szerzett élményei, ismeretei, kapcsolatai később óriási hatással voltak pályájának alakulására, melyeket az 1920-as években két, egymástól stílusában eltérő irodalmi alkotásban örökített meg: A ló meghal a madarak kirepülnek című hosszúversében és az Egy ember élete című önéletrajzi regényének Csavargások című fejezetében.
A kötetben Kassák életművének e két talán legtöbbet idézett, a hazai és a külföldi olvasók körében is a legjobban ismert szövegét állítjuk középpontba. A műveket teljes terjedelmükben közöljük a magyarul és angolul. Az Egy ember élete című regény vonatkozó fejezete először olvasható angol nyelven. Kassák e két alapművét, keletkezésük kontextusait új szempontok szerint elemző tanulmányokkal és további forrásokkal együtt tesszük közzé. A kötetben a teljesség igényével közöljük Kassák korai verseit, a múzeum gyűjteményében őrzött levelezését ebből a korszakból, valamint visszaemlékezéseket, fotográfiákat, értelmező jegyzeteket.
Ahogyan Kassák irodalmi alkotásainak, életművének, úgy a jelen kötetnek is az 1909-es nyugat-európai csavargás képezi a szimbolikus középpontját. Kassák ezt az utat mindkét művében egyértelműen saját fejlődése: költővé, Kassák Lajos-sá válásának történeteként interpretálta.
Az igazi változást azonban Kassákban nem a Párizs-élmény, hanem egy teljesen más aspektus, a csavargás, az út, és az út során megismert bohém, társadalmon kívüli emberek indították meg.
„1909-ben mint fiatal vasmunkást a munkaadók által bevezetett feketelistázás hosszabb időre munkanélküliségre kényszerített. Ekkor már verseket firkáltam, nagyon kedvemre volt ez a tevékenység; nem is annyira az újabb munkavállalás lehetősége, mint inkább a rímek gyártása érdekelt. […] A Holnapos költők megjelenése elemi hatást váltott ki belőlem. Tele voltam izgalommal, nagyot akarással, és mindenáron Párizst szerettem volna látni. Egy április végi este, minden különösebb előzmény, meggondolás nélkül, Gödrös nevű barátommal elhatároztuk, hogy másnap nekivágunk a világnak. Így történt. Pénz és idegen nyelvek tudása nélkül elindultunk, Pozsonyig hajón, onnan gyalog, egészen Párizsig. Mentünk, mentünk, jóformán éjjel-nappal, mint a kutyák, minden elénk került dolgot megszagoltunk, s mint a koldusok, mindenhová befurakodtunk. Roppant kíváncsiak voltunk a világra, s azt is szerettük volna megismerni, ami a valóságban nem létezik. Párizsba indultunk, de nem rohantunk, becsavarogtuk közben fél Európát.” (Kassák Lajos: Úton 1909: Kassák, Szittya, hosszú versek, rövid forradalmak)
Kassák számára tehát a költővé válás élményét egy merőben eltérő, atipikus szituáció szolgáltatta. Ezt az „út”-élményt idézi meg kötetünk címe, a beatkorszak Jack Kerouac által írt, generációk életérzését meghatározó regényének címét parafrazálva.
Az új kötet, amelyet Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál szerkesztett, a Kassák Múzeum weboldaláról, az Online múzeum menüpontból érhető el.
