2017. október 21.  Szombat
Pára 5 °C Pára
Rovatok
2017. október 21.  Szombat   Orsolya
Pára 5 °C Pára

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története

Turay Ida, mindenki Dusikája

Eger várának védelme

50 éves a Hair musical

A teremtő lángész – Egy kultuszkép története  
Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából A teremtő lángész - Egy kultuszkép története címmel kamarakiállítás nyílt nyílt az MNG-ben.
Turay Ida, mindenki Dusikája  
110 éve, 1907. szeptember 28-án született Rákospalotán Turay Ida, a múlt századi magyar színjátszás egyik legközkedveltebb alakja.
Eger várának védelme  
465 évvel ezelőtt, 1552. október 17-én Dobó István kapitány vezetésével az egri vár védői visszaverték az ostromló török hadat.
50 éves a Hair musical  
50  éve, 1967. október 17-én mutatták be a hippikultúra és a vietnami háború elleni tiltakozó mozgalom jelképévé vált Hair című musicalt.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) 110 éve volt a “vörös csütörtök” című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

110 éve volt a “vörös csütörtök”

Szerző: / 2017. október 10. kedd / Aktuális, Háttér   

Vörös csütörtök, választójogi tüntetés Budapesten, 1907 október 10. (Fotó: OSZK / Politika a főváros tengelyén) 110 éve, 1907. október 10-én a szociáldemokrata párt felhívására országos politikai sztrájk zajlott le, miközben közel százezer munkás tüntetett Budapesten a választójog érdekében. A “vörös csütörtökön” országosan 200 ezer, a fővárosban 100 ezer munkás sztrájkolt.

A kiegyezés utáni másfél évtized aranykorként, a soha nem látott fejlődés időszakaként él a köztudatban. A mélyben lappangó feszültségek az 1890-es években törtek a felszínre, vége szakadt a viszonylagos nyugalomnak. Az ipari munkásság létszámának gyarapodásával formálódott az első nem közjogi alapon szerveződő politikai erő, amely a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890-es megalakulása után vált országos politikai tényezővé. A párt számára közömbös volt a kiegyezéshez való viszony, eleinte a munkásérdekek közvetlen védelmét tűzte zászlajára, de hamarosan felvették céljaik közé a munkások politikai egyenjogúságát is. Mivel a magas vagyoni cenzus miatt a munkásság nem vehetett részt az országgyűlési választásokon, választójogi reformot követeltek – ez azért is fontos volt számukra, mert a politikai hatalom megszerzését az államrendszer demokratizálása révén akarták elérni.

Az 1905-ös választásokon véget ért a Szabadelvű Párt negyvenéves uralma, az ellenzéki pártszövetség szerzett többséget. Ferenc József azonban nem fogadta el az “összbirodalmi érdekeket” veszélyeztető kormányprogramot. Ügyvezető, úgynevezett “darabont kormányt” nevezett ki báró Fejérváry Géza vezetésével, mire az ellenzék nemzeti ellenállást hirdetett meg. A kabinet a koalíció letörése érdekében tárgyalásokat kezdett a szociáldemokrata párt vezetésével a széleskörű választójogi reform bevezetéséről.

A bizalmas szóbeli megállapodás szerint a pártot sújtó korlátozásokat feloldják, az SZDP országos választójogi kampányt bontakoztathat ki. 1905. szeptember 15-én a “vörös pénteken” százezren tüntettek a Parlament előtt. 1906 elején a király feloszlatta a parlamentet, a törvényhatóságokba kormánybiztosokat küldött, és megszüntette az ellenállók fizetésének folyósítását. Az ellenzék megtört és legfontosabb követeléseit feladva paktumot kötött Ferenc Józseffel.

Vörös csütörtök, választójogi tüntetés Budapesten, 1907 október 10. (Fotó: lazarus.elte.hu)

A Szociáldemokrata Párt 1907. október 10-re újabb, most már általános, országos sztrájkot hirdetett a választójogi reform érdekében, mert annak kidolgozását a kormány egyre halogatta. A munkásokat a szakszervezeteken keresztül, kiáltványokban és felhívásokban mozgósították. A kormány ugyanakkor rendeletben elbocsátást kilátásba helyezve, megtiltotta a vasutasok részvételét a sztrájkban. A tüntetés időpontjára, október 10-ére a főváros valamennyi kerületi rendőrkapitányságát készenlétbe helyezték, a stratégiai pontokra többszörösen megerősített járőrszolgálatot vontak össze. Azt is megtiltották, hogy a tüntetők az Országház elé vonuljanak, így a nagygyűlésre végül a Városligetben került sor, a tüntetők memorandumát a Parlamentben adták át.

A “vörös csütörtökön” országosan 200 ezer, a fővárosban 100 ezer munkás sztrájkolt. A pártvezetés a komoly figyelmeztetésnek szánt demonstrációtól lényegesen nagyobb hatást remélt, a kormányt ugyanis különösebben nem rendítette meg a százezres tüntető tömeg és nem sietett a választójogi törvénytervezettel. Ezután bizonyos rezignáltság lett úrrá a mozgalom körében, a választójogért folyó harc elcsendesült, a pártvezetés egy ideig várakozó álláspontra helyezkedett.

Címkék:

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek