2017. augusztus 21.  Hétfő
Közepesen felhős 19 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. augusztus 21.  Hétfő   Sámuel, Hajna
Közepesen felhős 19 °C Közepesen felhős

Szent István emlékezetének napja

Új szereplőket keres a Barátok közt

Elvis Presley emlékére

Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?

Szent István emlékezetének napja  
Államalapító Szent István ünnepe, nemzeti ünnep, az egyik legrégibb magyar ünnepnap.
Új szereplőket keres a Barátok közt  
Az RTL Klub sorozata 15 éven felüli, új szereplőket keres: a Barátok közt leendő arcait négy időpontban válogatja a csatorna.
Elvis Presley emlékére  
A rock and roll királya, Elvis Presley az amerikai álom megtestesítője volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen 40 évvel ezelőtt.
Ki volt “Edvárd, a walesi fekete herczeg”?  
Az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a Fekete Herceg néven is ismert Eduárd walesi herceg.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A Szent Jobb legendája című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

A Szent Jobb legendája

Szerző: / 2016. július 4. hétfő / Aktuális, Háttér   

Szent István király245 éve, 1771. június 21-én került vissza magyar földre a Szent Jobb. Nemzeti ereklyénket Mária Terézia magyar királynő közbenjárásának köszönhetően adták vissza a raguzai domonkosok.

A Szent Jobb feltételezhetően I. István, Árpád-házi magyar király mumifikálódott jobb keze. A nemzeti ereklyét és katolikus kegytárgyat a budapesti Szent István-bazilikában található Szent Jobb-kápolnában őrzik.

 A Szent Jobb történetére a szentté avatáskor derült fény

Minden tárgynak jelentősége volt – és van ma is -, amihez Szent Istvánt kapcsolták. A 12. századközepén (1152-ben) II. Géza király a halicsi hadjáratában is magával hordott egy keresztet, amelyről állította, hogy Szent Istváné volt. Békekötéskor arra eskette meg ellenfelét. .

Az államalapító uralkodó 1038-ban bekövetkezett halála után holttestét a székesfehérvári bazilikában helyezték el egy márványszarkofágban. Feltehetően az 1060-as években, amikor a holttestet áthelyezték a bazilika aknasírjába, választották le a király jobb karját, amely később, István 1083-ban történt szentté avatásakor épen került elő, amikor a székesfehérvári bazilika középvonalában elhelyezett szarkofágot felnyitották, azaz a szent testét „felemelték”. A Hartvik-legenda elbeszélése szerint egy gazdag bihari családból származó előkelőt, Merkúrt László király kitiltott a ceremóniáról, „nehogy a szent ereklyékből valamit ellopjon”. A kitiltás oka egy korábbi lopás lehetett, amelyre a Bihar megyei Szentjobb-apátság alapítólevele utal, hogy Merkúr a Szent Jobbot saját családi monostorába vitte.

Ekkor kezdődött a testrész ereklyeként való tisztelete, amelyet az Aranybulla 1222-ben törvénybe is iktatott. A felső és alsó kart valószínűleg a 14-15. században választották szét egymástól.

Szent Jobb, I. István, Árpád-házi magyar király mumifikálódott jobb keze (MTI Fotó: Moha Balázs)

A Szent Jobbnak a magyarországi török uralom kezdetén nyoma veszett. A legenda szerint a Székesfehérvárott őrzött ereklye a török hódoltság idején Boszniába, majd 1590 körül Raguzába, a mai Dubrovnikba került a domonkos szerzetesekhez. 

1771 áprilisában Mária Terézia magyar királynő közbenjárásának köszönhetően a raguzai (ma Dubrovnik) domonkosok visszaadták a Szent Jobbot, amelyet nagy pompával szállítottak Budára. 1771. június 21-én ünnepélyesen adták át megőrzésre az angolkisasszonyoknak. A királynő pénzt is veretett a visszaszerzés emlékére, valamint elrendelte augusztus 20-ának, a király szentté avatási napjának rendszeres megünneplését. Az ereklye első magyarországi “körútja” is hazahozatalakor volt, Győrött és Pannonhalmán tették közszemlére.

Az 1800-as évek elején II. József magyar király rendelete nyomán a Szent Jobbot a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegyénél helyezték biztonságba. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig őrizték. Az államiságot leginkább reprezentáló kegytárgy lett, amelyet a mindenkori prímás az augusztus 20-i körmenetek idején rendszeresen körbevitt a fővárosban. 1944-ben a nyilasok a Szent Koronával együtt nyugatra hurcolták. 1945 elején találtak rá Salzburg közelében, és XII. Pius pápa közreműködésének köszönhetően az amerikai hadsereg visszaadta a magyar katolikus egyháznak.

Miután a Szent Jobb-körmeneteket 1947-ben betiltották, az ereklyét a Szent István-bazilika plébániájának páncélszekrényébe zárták. 1971-től a bazilika egyik kápolnájában, zárt tabernákulumban, nem látható módon őrizték. Később az őrzési helyet felújították, és Szent Jobb-kápolnának nevezték el. A kegytárgyat 1985-ben hozták ki először és tették közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján újra országos körútra vitték. 1989 óta ismét évente rendeznek körmenetet tiszteletére.

Szentháromság tér. Szent István évi ünnepi felvonulás a Szent Jobbal, Budapest, 1938 (Fotó: Fortepan)

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek