2017. március 27.  Hétfő
Közepesen felhős 13 °C Közepesen felhős
Rovatok
2017. március 27.  Hétfő   Hajnalka
Közepesen felhős 13 °C Közepesen felhős

Janus Pannonius, az első magyar lírikus

Walt Whitman világa

Beethoven világa

Alfons Mucha közelről

Janus Pannonius, az első magyar lírikus  
545 éve, 1472. március 27-én hunyt el Janus Pannonius, az első kiemelkedő magyar lírikus, a hazai latin nyelvű humanista költészet megteremtője és legnagyobb alakja.
Walt Whitman világa  
125 éve, 1892. március 26-án hunyt el Walt Whitman amerikai költő, aki Magyarországon a 20. század elején jelentkező avantgárd irodalom egyik ihletője volt, a többi között Pásztor Árpád, Kassák Lajos, Kosztolányi fordította le műveit
Beethoven világa  
190 éve, 1827. március 26-án halt meg Bécsben Ludwig van Beethoven, a zenetörténet óriása.
Alfons Mucha közelről  
A Reök-palotában megnyílt kiállítás segítségével a szecesszió egyik leglebilincselőbb életművébe pillanthatunk bele.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A vadalma az Év fája című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

A vadalma az Év fája

Szerző: / 2017. január 5. csütörtök / Aktuális, Hírek   

A vadalma (Malus sylvestris), fa, növény (Fotó: ÉV Fája)A vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor figyelünk fel, egyébként rejtve marad szemünk elől.

 Az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt vadalma lett a 2017-es Év fája.

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) éves szavazásán a terméséről sokaknak ismerős fafajunk – az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt – vadalma győzedelmeskedett és lett a 2017-es Év Fája. A közlemény szerint a vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni. Magyarországon a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.

A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatai fedezhetőek fel rajta. Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2-4 centiméter átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény.

A vadalma (Malus sylvestris), fa, növény (Fotó: pixabay.com)

Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, valamint magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.

Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, mivel számos élőlény kötődik hozzá. A fajra sokféle veszély leselkedik: magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, a termőkorú fák pedig gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyésztettség lép fel. Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak, valamint nagy szerepe lehet a nemes almafajok rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben is teljesen ellenálló.

A 20 éve elindított Év fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. A szervezők célja, hogy minden évben az adott győztesről ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg. Az Év fája az elmúlt években állandó elemként szerepel az iskolai tanulmányi versenyeken, erdei iskolák oktatásában, természetvédelmi témájú rendezvényeken és vetélkedőkön – olvasható a közleményben, amely kitér arra is: 2016-ban a mezei szil, 2015-ben a kocsányos tölgy lett az Év fája, a korábbi években pedig a zselnicemeggy, a házi berkenye és a mezei juhar is büszkélkedhetett a címmel.

A vadalma (Malus sylvestris), fa, növény (Fotó: Év Fája)

Címkék:

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek