2017. szeptember 25.  Hétfő
Pára 9 °C Pára
Rovatok
2017. szeptember 25.  Hétfő   Eufrozina, Kende
Pára 9 °C Pára

Mechwart András munkássága

Jack Kirby 100

Caligula, az őrült császár

“Tényleg nincs itt más?”

Mechwart András munkássága  
110 éve, 1907. június 14-én halt meg Mechwart András gépészmérnök, a Ganz gyár legjelentősebb fejlesztője, a forgóeke, a hengerszék, a gőzkazán feltalálója.
Jack Kirby 100  
100 éve, 1917. augusztus 28-án született New Yorkban Jack Kirby, a képregény atyja, az amerikai populáris kultúra megkerülhetetlen alakja.
Caligula, az őrült császár  
2005 éve született Caligula római császár, aki uralkodása alatt szörnyen kegyetlen és gátlástalanul pazarló volt.
“Tényleg nincs itt más?”  
D. Magyari Imre nem csak kulturális kalandozásairól mesél a Bécs - Kulturális kalandozások című könyvében. Nem csak. Történelmi visszatekintésekkel kiegészítve beszámol tapasztalatairól és humorral átszőtt élményeiről is.
Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) A vadalma az Év fája című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Aktuális

A vadalma az Év fája

Szerző: / 2017. január 5. csütörtök / Aktuális, Hírek   

A vadalma (Malus sylvestris), fa, növény (Fotó: ÉV Fája)A vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor figyelünk fel, egyébként rejtve marad szemünk elől.

 Az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt vadalma lett a 2017-es Év fája.

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) éves szavazásán a terméséről sokaknak ismerős fafajunk – az egykoron gyümölcséért és faanyagáért egyaránt közkedvelt – vadalma győzedelmeskedett és lett a 2017-es Év Fája. A közlemény szerint a vadalmafára, a magyar erdők ritka különlegességére, leginkább rövid ideig, mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg termésérésekor lehet felfigyelni. Magyarországon a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálja létfeltételeit, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen, emiatt veszélyeztetett fajnak számít.

A vadalma általában 6-10 méter magasra növő fa, törzsátmérője életkorának végén 20-25 centimétert tesz ki. A 80-100 éves példányok már matuzsálemnek számítanak. Virágzatát április második felében, esős és hűvös időjárás esetén később hozza. Virágszíne sohasem tiszta fehér, hanem a rózsaszín különböző árnyalatai fedezhetőek fel rajta. Erős illatú virágait napközben méhek, reggel, este és hűvös napokon darazsak, éjszaka éjjeli lepkék porozzák be. A termése szeptember-októberben érik, 2-4 centiméter átmérőjű, éretten zöldessárga színű, esetleg pirossal árnyalt, íze nagyon fanyar, húsa kemény.

A vadalma (Malus sylvestris), fa, növény (Fotó: pixabay.com)

Gyümölcséből régebben zselé, almabor, pálinka és ecet készült, valamint magas C-vitamin tartalma miatt teát főztek belőle, amit láz, megfázás és hasmenés ellen javallottak. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvas és a vaddisznó kedveli, de a madarak és a kisemlősök is szívesen fogyasztják. Korábban fáját szívóssága miatt órafogaskerekek fogaihoz és meghajtóművekhez, valamint a kocsigyártók a legtartósabb szántalpak alapanyagául használták. Ezenkívül a legjobb vonalzók és rajztáblák is vadalmafából készültek.

Napjainkban a vadalmának az erdei biodiverzitás fenntartásában van fontos szerepe, mivel számos élőlény kötődik hozzá. A fajra sokféle veszély leselkedik: magoncait és sarjait a vad előszeretettel károsítja, a termőkorú fák pedig gyakran olyan nagy távolságra találhatók egymástól, hogy a kölcsönös beporzásnak nincs esélye, és emiatt beltenyésztettség lép fel. Gazdasági jelentőségéhez hozzájárul, hogy virágai méhlegelőként szolgálnak, valamint nagy szerepe lehet a nemes almafajok rezisztencia-nemesítésében, mivel a vadalma a lisztharmattal, az alma mozaikvírussal, a varasodással és a faggyal szemben is teljesen ellenálló.

A 20 éve elindított Év fája kezdeményezés célja a figyelemfelkeltés és a megóvás, olyan fafajok előtérbe helyezése, amelyeknek komoly erdészeti jelentőségük van, ám a figyelem mégis elterelődött róluk. A szervezők célja, hogy minden évben az adott győztesről ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg. Az Év fája az elmúlt években állandó elemként szerepel az iskolai tanulmányi versenyeken, erdei iskolák oktatásában, természetvédelmi témájú rendezvényeken és vetélkedőkön – olvasható a közleményben, amely kitér arra is: 2016-ban a mezei szil, 2015-ben a kocsányos tölgy lett az Év fája, a korábbi években pedig a zselnicemeggy, a házi berkenye és a mezei juhar is büszkélkedhetett a címmel.

A vadalma (Malus sylvestris), fa, növény (Fotó: Év Fája)

Címkék:

Hozzászólás

A hozzászólások nem a szerkesztőség, hanem az olvasók véleményét tükrözik. A moderálási elvekbe ütköző hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölhetjük.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek